Úgy tűnik, a kormány újabb csatát indít Brüsszel ellen, miután Deutsch Tamás digitális jólétért felelős miniszterelnöki kormánybiztos egy tegnapi szakmai rendezvényen bejelentette, hogy jövő januártól az internethasználat áfája 5 százalékra csökken.
Deutsch szerint májustól lesz elérhető minden szolgáltatónál a digitális alapcsomag, ami a legolcsóbb internetcsomagnál 15 százalékkal olcsóbb internet-hozzáférést biztosít. A fejlesztések részeként pedig jövő év végére minden magyar településen lesz legalább egy közterületen, közintézményben ingyenes wifi, ez jelenleg közel ezer településen elérhető.
Ahogy lapunk is beszámolt róla, éppen két hónapja mérséklődött 27-ről 18 százalékra az internet után fizetett áfakulcs. A Deutsch Tamás által vizionált ötszázalékos áfával azonban nagy gondok lehetnek, mivel az Európai Unióban szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy egy tagállamban hányfajta áfakulcs lehet érvényben. Ezzel a kormánynak is tisztában kellene lennie, hiszen az Európai Bizottság már többször figyelmeztette ezzel kapcsolatban hazánkat. – Az uniós áfaszabályokat lefektető, úgynevezett közös hozzáadottértékadó-rendszerrel kapcsolatos irányelv szigorú szabályokat fogalmaz meg az adókulcsok alkalmazására. Többek között előírják, hogy a tagállamok egy általános adómértéket alkalmazhatnak, ami legkevesebb 15 százalék lehet. Ezenkívül legfeljebb két csökkentett adókulcsot lehet alkalmazni, ahol a legalacsonyabb érték legalább öt százalék. Nálunk 18 és 5 százalékot alkalmaznak. A kedvezményes adókulcs alá besorolható termékekről és szolgáltatásokról is tételes uniós lista van – mondta lapunknak Jancsa-Pék Judit, a Leitner + Leitner vezető tanácsadója, partnere, az EB mellett működő áfaszakértői csoport tagja.
Tehát arról is pontos uniós szabályozás született évekkel ezelőtt, hogy miket szabad kedvezményesnek minősíteni. Többek között különböző élelmiszerek, vízszolgáltatás, gyógyszertermékek, orvosi eszközök, személyszállítás, könyvek, rádió, televízió műsorszórás tartozhatnak ide, de erről konkrét, 18 pontból álló listát írtak a döntéshozók. Ezen azonban nem szerepel az internet-hozzáférés, tehát a közös szabályrendszer alapján egyetlen országnak sincs arra joga, hogy erre a szolgáltatásra alacsonyabb áfakulcsot alkalmazzon.
Mint mondta, az EU célja, hogy egységes maradjon a piac. Ha valaki csökkentett kulcsot használ, akkor ott torzul az adott termék vagy szolgáltatás kereskedelme. Jancsa-Pék Judit felhívta a figyelmet, az unióban volt már egy hasonló ügy az e-könyvekkel. Franciaországban, Luxemburgban, Olaszországban és Máltán alacsonyabb kulcs alá sorolták ezeket, amelyet azonban az EU nem hagyott jóvá. Így 2015-ben az Európai Unió Bírósága elmarasztalta az érintett tagállamokat. Ők viszont ennek ellenére is megtartották a kulcsot, lobbizni kezdtek a bizottságnál, és úgy tűnik, sikerrel is járnak. A folyamat idén nyáron zárulhat le. Ha ehhez az ügyhöz jó ütemben csatlakozna Magyarország, akár az is elképzelhető, hogy az internetszolgáltatás is a listára kerülhet, véli a szakértő.
