A pontos értéket várhatóan az ülésszak elején, vasárnap jelenti be Li Ko-csiang miniszterelnök.
Ezzel folytatódik az a trend, hogy 2010 óta stagnál vagy a korábbiaknál kisebb arányban nő a védelmi költségvetés. Tavaly 7,6 százalékos volt az emelkedés, korábban pedig rendre két számjegyű. 2010 előtt csaknem két évtizeden át évről évre egyre nagyobb arányban nőttek a kínai fegyveres erőkre szánt kiadások.
Az elmúlt évek trendje az ország gazdasági növekedésének lassulását tükrözi, miközben Kína világpolitikai törekvései nem lanyhulnak és a közvetlen szomszédságában, a Dél-kínai-tengeren is nő a feszültség a területi viták miatt – állapítják meg a nyugati hírügynökségek és szakértők.
A tavalyi védelmi költségvetés összege 138,6 milliárd dollárnak megfelelő volt (a pontos összeget szintén a parlamentben jelentik majd be), az idénre tervezett pedig 148,3 milliárd dollárnak megfelelő (több mint ezer milliárd jüan, 43 ezer milliárd forint), ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékát teszi ki – közölte sajtóértekezletén Fu Jing parlamenti szóvivő, ismét azt hangoztatva, hogy a kínai haderő tisztán védelmi jellegű, és az ázsiai stabilitást szolgálja.
Több külső megfigyelő állítja, hogy ezek az adatok soha nem fedik le Kína teljes katonai kiadásait, a védelem más címeken is kap forrásokat.
Alexander Neill, a szingapúri Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének egyik kutatója az AP hírügynökségnek azt mondta: a védelmi költségvetés alakulásának trendje annak a beismerése Peking részéről, hogy a gazdasági növekedés mértéke stagnál (tavaly 6,5-7 százalékos volt, az idén 6,5 százalékosra becsülik), és nem várható nagyobb növekedés.
Ettől függetlenül Kína – hosszú távú stratégiájának megfelelően – továbbra is vásárol majd a legmodernebb fegyverekből hadereje számára. Közben azonban keresztül akarja vinni azt a tervét, hogy az év végére befejezi a haderő létszámának csökkentését 300 ezerrel, és a hangsúlyt áthelyezi a szárazföldi erőkről a haditengerészetre, a légierőre és a rakétaegységekre – tette hozzá Neill.
