Kétezernél is több a dollármilliárdos

Lassan csak az internetes iparból meggazdagodottaknak van esélyük a legeslegvagyonosabbak közé kerülni.

Az akkori összeomlás túlélői és a krízis után (látszólag) megreformált iparág új szereplői foglalják el ma a Forbes-lista felső tartományát. Az utóbbi években azonban megint csak olyan jelenségeket lehet tapasztalni, amelyet egyes elemzők megszaladásként (tehát a piac irracionális túlértékeléseként) értelmeznek. A Facebook 19 milliárd dollárt fizetett ki a WhatsApp üzenetküldőért, az Uber magántaxi-közvetítőt pedig (még a jelenlegi botrányok előtt) volt, amikor 51 milliárd dollárra értékelték. Ilyen számok mellett nem meglepő, hogy a cégekben jelentős részvényhányaddal rendelkező alapítók magánvagyona is sokat ér – ebben a pillanatban. Csakhogy kérdés, hogy e hatalmas számok vajon nem virtuálisak-e? Mégpedig nemcsak abban az értelemben, hogy a számítástechnika a forrásuk, hanem hogy nem válnak-e holnap semmivé, amikor a piac lemond a mögöttük rejlő és kézzelfogható profitot nem termelő cégről.

Persze arra kicsi az esély, hogy olyan nagyságrendű kataklizma következne, mint 18 éve, hiszen a befektetők is tanultak a dologból. Így ma már – feltételezhetnénk – sokkal jobban megnézik, hogy az adott start-up cég üzleti modellje képes-e legalább hosszú távon profitábilissá válni.

Emellett az IT-milliárdosok is okultak a korábbi kudarcból, és a megszerzett vagyonukat a legkülönfélébb területeken fektetik be. Így Mark Zuckerberg vagyonának jelentős része nem a Facebookban, hanem egyéb, üzleti célú megoldásokat kínáló IT-vállalkozásokban, sőt ingatlanfejlesztésekben vagy orvosi célú fejlesztésekben van. Bill Gates pedig – a Cascade Investments befektetőcégen keresztül – a Four Seasons szállodalánc 45 százalékos tulajdonosa, de vannak tulajdoni hányadai a kanadai vasutakban és a Coca-Colában is. Emellett 38 milliárd dollárt saját, feleségéről és önmagáról elnevezett jótékonysági alapítványába helyezett át.

###HIRDETES2###

Thomas Peterffy, aki gépesítette a tőzsdét 

Azzal váltunk naggyá, hogy algoritmusokon alapuló (tőzsdei) kötéslebonyolítási rendszert építettünk ki – foglalta össze sikerének titkát a Figyelőnek 2012-ben Thomas Peterffy, aki 13,8 milliárd dollárjával a 82. helyen áll a Forbes magazin 2017-es listáján. – Ezen a téren alkottam valami úttörő jelentőségű dolgot, tudniillik fejlesztéseim révén lekerült a bróker válláról a korábban hallatlan energiát, költséget, emberi munkát igénylő kötési procedúra, ezt mára már elvégzik a betáplált információk, algoritmusok alapján működő robotok. Ezáltal sokkal likvidebbé váltak a tőkepiacok.

Az akkor még Péterffy 1965-ben, huszonegy esztendősen érkezett Amerikába, ahol az egyetemet képzett programozóként hagyta el. Egy amerikás magyar, Arányi János cégéhez kapott ajánlatot, aki számítástechnikai tanácsadással foglalkozott, programokat gyártottak pénzügyi vállalkozásoknak. Eközben gondolkozott azon, hogyan lehetne az összes börzei tranzakció adatait úgy összegyűjteni, hogy egy értékpapír valós értékét megbecsülhessük. Az eredmény a Forbes-lista 82. helye és a 13,8 milliárd dollár.