Listájának története során most először számlált össze a Forbes kétezernél is több dollármilliárdost a Földön. Pontosan 2043 ember (feltárható) vagyona haladja meg az egymilliárd dollárt. Ez tizenhárom százalékkal magasabb a 2016-os számnál, így nem meglepő, hogy a világ milliárdosainak összvagyona is rekordnagyságúra, 7,67 billió dollárra emelkedett (ez forintban 2,2 billiárd forint).
Amint az már szinte megszokott (hiszen az elmúlt 23 évből 18 alkalommal ez volt a helyzet), a világ leggazdagabb embere a Microsoft-alapító Bill Gates, akinek 86 milliárd dolláros vagyona egy év alatt nőtt 11 milliárd dollárral. Ez azt jelenti, hogy minden egyes nap 30 millió dollárral lett gazdagabb. A második helyezett (ugyancsak megszokott módon) a Gateshez hasonló intenzitással jótékonykodó Warren Buffett befektető (75,6 milliárd), a harmadik pedig a tavalyi év legnagyobb nyertese, Jeff Bezos, az Amazon internetes áruház tulajdonosa. Ő egyetlen év alatt 27,6 milliárd dollárral keresett többet, mint amennyit költött, így 72,8 milliárdja van, és hamarosan könnyen ő lehet a világ leggazdagabb embere.
Ha megvizsgáljuk, hogy a szereplők miből is szerezték (főként) vagyonukat, azt látjuk, hogy az élcsoportban legtöbben a telekommunikációs, illetve az információtechnológiai (IT) szektorból érkeztek. És akkor még nem is vettük figyelembe a pénzügyi befektetőket, akik vagyongyarapodásának hátterében vélhetően jórészt ugyancsak az IT-invesztíciók állnak. Ebbe a körbe tartozik természetesen a Microsoft. (Ennek farvizén jutott az 1030. helyre kétmilliárddal Charles Simonyi.)
De itt van az Apple, az Amazon, a Facebook (Mark Zuckerberg az ötödik), a mexikói telekomcézár, Carlos Slim, Larry Elison, az Oracle tulajdonosa, persze a Google alapítói, Larry Page és Sergey Brin, vagy Jack Ma, az Amazon talán legnagyobb konkurense, az Alibaba internetes kereskedőház tulajdonosa.
Sokan azon a véleményen vannak, hogy szemünk előtt hízik előbb-utóbb menthetetlenné az új dotcom-lufi. Emlékezetes, hogy 1999-ben már egyszer összeomlott az akkor – legalábbis a mából visszatekintve – gyermekcipőben járó internetes gazdaság. A buborék kipukkanása előtt elegendő volt, ha egy szilícium-völgyi cég alapításakor a neve után írták, hogy „.com”, és a befektetők máris számolatlanul öntötték a pénzt a cég (és az alapítók) bankszámláira, függetlenül attól, hogy az adott üzleti modell életképes volt-e vagy sem.
Az akkori összeomlás túlélői és a krízis után (látszólag) megreformált iparág új szereplői foglalják el ma a Forbes-lista felső tartományát. Az utóbbi években azonban megint csak olyan jelenségeket lehet tapasztalni, amelyet egyes elemzők megszaladásként (tehát a piac irracionális túlértékeléseként) értelmeznek. A Facebook 19 milliárd dollárt fizetett ki a WhatsApp üzenetküldőért, az Uber magántaxi-közvetítőt pedig (még a jelenlegi botrányok előtt) volt, amikor 51 milliárd dollárra értékelték. Ilyen számok mellett nem meglepő, hogy a cégekben jelentős részvényhányaddal rendelkező alapítók magánvagyona is sokat ér – ebben a pillanatban. Csakhogy kérdés, hogy e hatalmas számok vajon nem virtuálisak-e? Mégpedig nemcsak abban az értelemben, hogy a számítástechnika a forrásuk, hanem hogy nem válnak-e holnap semmivé, amikor a piac lemond a mögöttük rejlő és kézzelfogható profitot nem termelő cégről.
Persze arra kicsi az esély, hogy olyan nagyságrendű kataklizma következne, mint 18 éve, hiszen a befektetők is tanultak a dologból. Így ma már – feltételezhetnénk – sokkal jobban megnézik, hogy az adott start-up cég üzleti modellje képes-e legalább hosszú távon profitábilissá válni.
Emellett az IT-milliárdosok is okultak a korábbi kudarcból, és a megszerzett vagyonukat a legkülönfélébb területeken fektetik be. Így Mark Zuckerberg vagyonának jelentős része nem a Facebookban, hanem egyéb, üzleti célú megoldásokat kínáló IT-vállalkozásokban, sőt ingatlanfejlesztésekben vagy orvosi célú fejlesztésekben van. Bill Gates pedig – a Cascade Investments befektetőcégen keresztül – a Four Seasons szállodalánc 45 százalékos tulajdonosa, de vannak tulajdoni hányadai a kanadai vasutakban és a Coca-Colában is. Emellett 38 milliárd dollárt saját, feleségéről és önmagáról elnevezett jótékonysági alapítványába helyezett át.
###HIRDETES2###
Thomas Peterffy, aki gépesítette a tőzsdét
Azzal váltunk naggyá, hogy algoritmusokon alapuló (tőzsdei) kötéslebonyolítási rendszert építettünk ki – foglalta össze sikerének titkát a Figyelőnek 2012-ben Thomas Peterffy, aki 13,8 milliárd dollárjával a 82. helyen áll a Forbes magazin 2017-es listáján. – Ezen a téren alkottam valami úttörő jelentőségű dolgot, tudniillik fejlesztéseim révén lekerült a bróker válláról a korábban hallatlan energiát, költséget, emberi munkát igénylő kötési procedúra, ezt mára már elvégzik a betáplált információk, algoritmusok alapján működő robotok. Ezáltal sokkal likvidebbé váltak a tőkepiacok.
Az akkor még Péterffy 1965-ben, huszonegy esztendősen érkezett Amerikába, ahol az egyetemet képzett programozóként hagyta el. Egy amerikás magyar, Arányi János cégéhez kapott ajánlatot, aki számítástechnikai tanácsadással foglalkozott, programokat gyártottak pénzügyi vállalkozásoknak. Eközben gondolkozott azon, hogyan lehetne az összes börzei tranzakció adatait úgy összegyűjteni, hogy egy értékpapír valós értékét megbecsülhessük. Az eredmény a Forbes-lista 82. helye és a 13,8 milliárd dollár.
