A magyar és más közép-európai társaságok azért tudnak a német, osztrák, olasz cégeknél olcsóbb szolgáltatási árakat ajánlani, mert alapvetően más bérstruktúrával dolgoznak – állítja a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary). Füle László a Lánchíd Rádió Szaldó című gazdasági magazinjában kifejtette: míg Nyugaton jellemzően 2000 euró körüli fix bérre számíthatnak a sofőrök, addig nálunk a szerződésekben rögzített – valóban alacsonyabb – fizetések felett megjelenik a napidíj, valamint a megspórolt üzemanyag után járó extra pénz. Egy magyarországi cégnél dolgozó sofőr mindezen tételekkel együtt 1300–2000 eurós, azaz 400–620 ezer forintos fizetésre számíthat. Ez tehát – vélekedett a NiT Hungary elnöke – más összetételű jövedelem, de lényegesen nem marad el a nyugati bérektől, legalábbis összegszinten bőven megfelel a helyi minimálbérrel kapcsolatos elvárásoknak is. Szerinte a helyi minimálbér megkövetelése a Nyugaton szolgálatot teljesítő sofőrök számára valójában csak egy eszköz arra, hogy olyan adminisztrációs terhet akasszanak a magyar szállítmányozócégek nyakába, amelyek sok esetben betarthatatlanok, így súlyos versenyhátrányt okoznak.
Füle szerint a legfőbb gondot tehát nem a bérek felzárkóztatása jelenti, hiszen ha ezt nem tennék meg, a sofőrök már rég átigazoltak volna a nyugati fuvarozótársaságokhoz ugyanarra a munkára. A fő nehézséget a hatalmas mennyiségű és bonyolult rendszerű adminisztráció jelenti: a külföldi hatóságok számára rengeteg adatot kell rögzíteni. A bérezéssel összefüggésben olyan információk közlésére kötelezettek a közép-európai cégek, amelyekkel egy helyi vállalkozásnak nem kell foglalkoznia. Gondot okoz az is, hogy az információk közlését olykor nem elegendő egy nyelven – például angolul – megtenni; a francia hatóságok kizárólag francia nyelvre lefordított dokumentumokat fogadnak be, ezért külsős céget is be kell vonni. Az osztrák gyakorlatot pedig egyenesen betarthatatlannak nevezte a szakember. – Egyetlen raklap áru Ausztriába szállítása esetén is ötoldalnyi dokumentumot kell kitölteni, ami igen furcsa az Európai Unión belül, ahol az áruk és szolgáltatások szabad áramlása alapelv. A munkavégzéssel kapcsolatos egyéb információk közlésére ugyanakkor még egy adatlap sincs, ám a helyi hatóságok 50 ezer euróig terjedő bírság kiszabását helyezik kilátásba, ha az információk közlése hiányos. Ráadásul többszöri érdeklődésünkre kaptunk tájékoztatást arról, hogy a különböző kisebb és nagyobb szabálysértések között miként differenciálnak a büntetés megállapításakor – fogalmazott Füle László, aki szerint egyértelműen az a cél, hogy ellehetetlenítsék a Nyugat-Európában ténykedő közép-európai cégeket.
