A NiT Hungary elnöke úgy vélekedett, valószínűleg a régi tagállamok sem számoltak azzal a lehetőséggel, hogy az unió bővítése után például egy olasz cég magyar fuvarozót bízhat meg azzal, hogy termékeit Belgiumba szállítsa. A keleti cégek jelentős piacokhoz jutottak, ami nyilvánvalóan zavarja az ottani vállalatokat. Mint kiemelte, kilenc nyugat-európai tagállam fogott össze tizenkét kelet-közép-európaival, a vitás helyzet rendezésére pedig uniós szintű szabályozásra lenne szükség, amelyet az utóbb említett országok már kezdeményeztek. A játék nem babra megy: jelenleg mintegy tízezer magyar kamion rója az európai utakat, és 15 ezer sofőr hazai munkahelyét veszélyeztetik a diszkriminatív szabályok. A logisztikai ágazat a magyar GDP hat százalékát adja.
A magyar társaságok az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozás óta folyamatosan növelni tudták piaci részesedésüket a közös piacon: ez 13 évvel ezelőtt 1,9 százalékos volt, míg 2014-ben 4,5 százalékot tett ki.
