Hibás döntés a kormányzat részéről, hogy megkönnyíti az építkezések engedélyezését, miközben túlzottan nagy felelősséget ró az építészekre. Ráadásul az utóellenőrzésekre, a büntetésekre fekteti a hangsúlyt ahelyett, hogy olyan szabályozást vezetne be, amely eleve lehetetlenné teszi a nem megfelelő minőségű épületek felhúzását – nyilatkozta lapunknak a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke. Körmendy Imrét annak kapcsán kérdeztük meg, hogy az Országgyűlés 110 igen szavazattal, 57 nem ellenében elfogadta a Lázár János kancelláriaminiszter által benyújtott, az úgynevezett épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását.
A jogszabály szerint a jövőben a 300 négyzetméter feletti alapterületű, nem kereskedelmi céllal épített vagy bővített lakások építésénél is elegendő lesz az egyszerű bejelentés. Ennek fontos feltétele, hogy saját lakhatás biztosítása céljából építkezzenek, és az így elkészült új lakóépületben csak egy lakás legyen. Bizottsági kezdeményezésre az is belekerült a törvénybe, hogy az elkészültét követő öt éven belül nem lehet az épület rendeltetését megváltoztatni. Bővültek ugyanakkor az egyszerű bejelentésnél a jogszerűtlen építkezés esetei: ide fog tartozni például az, ha valaki a 300 négyzetmétert meghaladó lakóépületet nem saját lakhatása biztosítására építi, bővíti.
Kikerült viszont a törvényből az igazgatási díjak mértékét tartalmazó melléklet: ezt a díjat akkor kell fizetni, amikor az egyszerű bejelentéssel felhúzott lakóépület meglétét igazoló hatósági bizonyítványt kiadják. A díj mértékét miniszteri rendelet fogja szabályozni. A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, az ezt megelőzően indult építésügyi engedélyezési eljárásokra tehát nem vonatkozik az új szabályozás. Emlékezetes: a 300 négyzetméter alatti magánlakások építése esetében még tavaly megszűnt az építési engedély kikérésének kötelezettsége, azóta elegendő csak bejelenteni az ilyen beruházásokat.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke úgy véli: az új jogszabály elsősorban az építtetőnek kedvez, miután adminisztratív terheket vesz le róluk. Ezzel párhuzamosan viszont növekszik a tervezők és a kivitelezők felelőssége. Ezért a szakma bízik benne, hogy az építési felügyeleteknek lesz elegendő emberük a beruházások menet közbeni ellenőrzésére. Mindenkinek az az érdeke ugyanis, hogy még az építkezések alatt kiderüljenek az esetleges hibák, és ne utólag kelljen átépíteni vagy elbontani a hibásan elkészült épületrészeket. A szakember megjegyezte: a tervezést és a kivitelezést végzők felelőssége mára akkorára növekedett, hogy a közelmúltban kötelezővé tették számukra a felelősségbiztosítás megkötését arra az esetre, ha az építkezés során kárt okoznának például a szomszédoknak vagy az önkormányzatnak.
– Az új szabályozás az építkezők elenyésző hányadát érinti – tudtuk meg a Duna House elemzési vezetőjéről. Rutai Gábor elmondta: a készülő lakások jelentős része 40-60 négyzetméter közötti alapterületű. A vevők mintegy fele ugyanis ezt a méretet igényli. A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) igénybe vevők egy része már inkább a 80-100 négyzetméteres új ingatlanokat keresi. A 300 négyzetméter feletti alapterületű otthonokra viszont alig mutatkozik igény, a vevőknek csupán az 1-2 százaléka vásárolna vagy építtetne ilyen épületet. A 300 négyzetméter feletti alapterület inkább a több generációt befogadó vidéki családi házakat, illetve a luxusépületeket jellemzi. A törvénymódosítás bejelentésekor sokakban felvetődött, hogy ez megkönnyíti például Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó, és egyik cége problémás gellérthegyi luxusvilla-építését, de a módosítás nem visszamenőleges hatályú. Az elit kategóriájú házak építőit ugyanakkor eddig sem akadályozta a beruházások elindításában az építési engedély beszerzésének kötelezettsége.
