Másodfokon is veszített a kishantosi ökogazdaság ma a Fővárosi Törvényszéken abban a perben, amelyet termőterületei elvesztése után kezdeményezett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (NFA) és az állammal szemben. A bíróság az elsőfokú ítéletet lényegében helybenhagyta. Az ökogazdaság várhatóan a Kúriához fordul jogorvoslatért.
A másodfokú ítélet indoklása legalábbis furcsa. Eszerint a bíróság ugyanis elfogadta az NFA jogi képviselőjének érvelését, amely szerint a pert indított ökogazdaság nem érdekelt az ügyben, és ezért nem is perelhet. Az ítélet indoklása szerint tehát még ha be is bizonyosodna, hogy az NFA által kiírt pályázat törvénytelen volt, attól a kishantosi ökogazdaság még nem kapná vissza automatikusan a földet, az NFA pedig nem köteles új pályázatot kiírni. Ezzel szemben a kishantosi érvelés egy bírósági jogegységi határozatra épült, amely szerint minden földre pályázó szervezetnek vagy személynek joga ahhoz, hogy pályázatát törvényesen és tisztességesen bírálják el. Ezt a jogegységi határozatot ugyanakkor a Kúria a per folyamata alatt eltörölte. A felperes elutasításának az oka tehát lényegében ez volt.
A másodfokon eljáró bíróság a korábban már részítélettel járó pert 2016. október 5-én felfüggesztette, és indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) állapítsa meg az NFA-törvény, továbbá a nemzeti földalaphoz tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet egyes szakaszainak alaptörvény-ellenességét. A törvényszék azt is várta a bírói testülettől, hogy mondja ki: az említett szakaszok nemzetközi szerződésbe ütköznek, ezért visszamenőleges hatállyal meg kell őket semmisíteni. Az Ab azonban lényegében ugyanolyan „mondvacsinált okkal” elutasította a bírósági kezdeményezést, mint a bíróság Kishantost.
