A szervezet vezetője kifejtette, hamisnak tekinthető minden olyan méz, amit nem méhek gyűjtöttek vagy amiből az emberi beavatkozás bármit elvett. Ezek a termékek a valódi méznél gyengébb minőségűek, de mivel nem károsak az egészségre, az Európai Unió sokáig nem foglalkozott megfelelő szinten a problémával. Hozzátette, általában nem az európai mézzel van probléma, a hamisítványokat többnyire az évi 200-250 ezer tonnányi, EU-n kívülről behozott készítmény között találják.
A szakértő szerint a legtöbb problémát az import 60 százalékát adó ázsiai termékek okozzák, amiket méz és hamisítványok összekeverésével készítenek és rendkívül olcsón, kilogrammonként 1,5-2 euróért árulnak. A kifogásolt termékek visszaszorításához a vizsgálatok folytatására, az import méz fokozott ellenőrzésére és egy olyan mézadatbank létrehozására volna szükség, amely nyilvántartaná a valódi mézek pontos összetételét, és amelyik készítmény nem ilyen, arról tudható, hogy hamisítvány, és nem kerülhetne forgalomba – mondta Bross Péter.
Az idei, szokatlanul kemény télről a szervezet vezetője elmondta, hogy a rendkívüli hideg egy egészséges méhcsaládnak nem árthat, hiszen az északi országokban hosszabb teleket is túlélnek. A negatív környezeti hatásoknak kitett méheket viszont jobban sújtja az időjárás, ezért a magyarországi méhcsaládok 30-40 százaléka elpusztult a januári hidegben, de a régió többi országában is hasonló a helyzet – tette hozzá.
További cikkek a témában:
