Egymilliárd köbméter orosz földgáz magyarországi bértárolásáról születhet megállapodás a napokban – értesült lapunk iparági forrásokból. Úgy tudjuk, ezért ezer köbméterenként 30-40 eurót kér majd évente a magyar fél. A betárolás feltehetően áprilisban el is kezdődik.
A hír már többször is megjelent a sajtóban, legutóbb az év elején röppent fel, hogy az orosz állam kezében lévő Gazprom március végén vagy április elején megállapodhat a magyar állami MVM-csoporthoz tartozó Magyar Földgáztároló (MFGT) Zrt.-vel, de a szakértők nem bíztak az ügylet megkötésében. Eddig ugyanis annak ellenére nem sikerült tető alá hozni a megállapodást, hogy az már évek óta napirenden van.
Az elmúlt évek során a magyar kormány már többször felkínálta a hazai tárolói kapacitásokat az orosz gáztársaságnak. Szóba került, hogy 700 millió köbméter, később pedig az is felvetődött, hogy akár 1,5 milliárd köbméter gázt tároltatna be a Gazprom. Egy alkalommal még az egyik tároló eladása is felmerült, de végül valamennyi üzleti tárgyalás elakadt annak ellenére, hogy hozzáértők szerint mindkét fél számára üzleti lehetőség rejlik a bértároltatásban.
Szakértők úgy vélik: a magyar kormánynak érdemes bérbe adnia fölös kapacitásait, s ebből bevételt termelni, ha már a kormányzat néhány évvel ezelőtt csaknem háromszázmilliárd forintot áldozott az adófizetők pénzéből a tárolók állami tulajdonba vonására. A Gazpromnak pedig az jelentene előnyt, hogy az Európai Unió területén lennének gyorsan mozgósítható készletei, illetve Magyarországról szolgálhatná ki balkáni ügyfeleit, például Szerbiát és Horvátországot. A szakemberek szerint a mintegy 4,3 milliárd köbméter befogadóképességű hazai kereskedelmi tárolókban akár másfél milliárd köbméter orosz gáz is bértárolható lenne.
Az „idegen” készletek befogadásának határt szab, hogy MFGT köteles fenntartani a tárolók egy részét az egyetemes (lakossági) szolgáltatónak. Az úgynevezett gáztörvény ugyanis előírja, hogy a társaság tárolókban helyezze el az elmúlt tíz év legnagyobb téli fogyasztásának legalább hatvan százalékát. A lakosságot ma már egyedül az állami gáztársaság, a Főgáz Zrt. szolgálja ki országszerte. Így ennek a vállalatnak a feladata a kötelező tartalékok felhalmozása.
Egy másik Oroszországgal megkötött üzlet viszont rosszul sülhet el. Eddig ugyanis sehol sem sikerült beüzemelni, illetve tartósan üzemben tartani azt a VVR–1200-as orosz reaktortípust, amelyet a 3600 milliárd forintból elkészíteni tervezett Paks II atomerőműbe is beépítenének. Így egyre valószínűbb, hogy a kormány a Moszkvával a beruházásról kötött 2014-es paktum nyomán olyan kísérleti reaktort hozna Magyarországra, amelynek nemcsak a biztonsági színvonala, hanem a működőképessége is kétséges – derül ki a Népszava írásából. A lap összefoglalója szerint számos műszaki probléma adódott a paksi bővítéshez referenciaként megjelölt orosz Novovoronyezs 2, a belorusz Osztrovec, illetve a 2016-ra ígért Leningrád 2 atomerőművekben.
Mindegyik beruházás késik, emellett kiderült, hogy a Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőmű építésekor az előírtnál rosszabb minőségű anyagokat és műszaki megoldásokat használtak a kivitelezők. A fehéroroszországi Osztrovec atomerőmű építése során pedig beemelés közben leejtették a reaktortartályt. A Novovoronyezsben beüzemelt reaktor pedig három hónapja generátorhiba miatt leállt, s azóta sem indult újra.
A Finnországnak szánt orosz blokkal is gondok vannak. Olli Rehn, Finnország gazdasági minisztere azt nyilatkozta, hogy ha a Roszatom nem változtat sürgősen a tervezés és a megvalósítás színvonalán, akkor az egész beruházás kútba eshet.
