A kormány a tervezett, egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések érdemi előkészítésébe sajnálatos módon a szakmai szervezeteket nem vonta be – közölte lapunkkal az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Vámos György, a szervezet főtitkára vett részt egy keddi egyeztetésen, ahol a meghívott érdekképviseletek egy rövid szóbeli tájékoztatást hallgathattak meg a kormánytól, egy nyolc pontból álló, a tervezett változtatásokat néhány mondatban összefoglaló, kétoldalas listát kaptak. A szakmai szervezetek úgy ismertethették állásfoglalásukat, hogy a felkészüléshez hivatalos információt sem a Miniszterelnökségtől, sem a Nemzetgazdasági Minisztériumtól előzetesen nem kaptak.
Az OKSZ szerint olyan intézkedéscsomagot készítettek elő a kormány részéről, amely fékezi a kereskedelem, így a kisvállalkozások további fejlődését, a korszerű szervezési megoldások alkalmazását. Ez súlyosan sérti a vásárlók érdekeit, és egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is. Szerintük a kereskedelmi kisvállalkozások fejlődését, megújulását fejlesztéseik, beruházásaik pénzügyi és pályázati támogatásával kell segíteni annak érdekében, hogy ők is alkalmazhassák a legkorszerűbb értékesítési módszereket. Az egyeztetésen az OKSZ kérte, hogy mutassák be azokat a hatástanulmányokat, amelyek a tervezett intézkedések megalapozását szolgálták. Erre szerintük azért volt szükség, mert a múlt heti kormányinfón, minden bizonnyal az előzetes hatásvizsgálatok eredményeire támaszkodva, az hangzott el, hogy nem számolnak áremeléssel a változtatások után. A szervezet szerint viszont a tervezett intézkedések miatt egyes termékek ára emelkedhet. Az OKSZ hangsúlyozta, kész egyeztetéseket folytatni a kormánnyal a kereskedelem legsúlyosabb problémájának, a munkaerőhiánynak az enyhítése, a hazai, mobilizálható munkaerő, a közmunkásoknak a valós munkaerőpiacra terelése érdekében. Ez közös érdek, csakúgy, mint a fogyasztóvédelem erősítése, például a hamis élelmiszerek kiszorítása.
Az OKSZ szerint a vasárnapi munkavégzés szigorítása, a százszázalékos vasárnapi pótlék és a két szabad hétvége előírása elsősorban a vasárnap nyitva tartó kisvállalkozásokat hozza lehetetlen helyzetbe. Sokuknak be kellene zárniuk a hét utolsó napján, amivel versenyhátrányba jutnának. A kis- és középvállalkozások a megemelt minimálbért is csak nehézségek árán képesek kifizetni, bérterhet már nem tudnak vállalni. Erről a kérdésről célszerű lenne külön társadalmi vitát indítani, a munkavállalók képviselőivel közösen. A parkolóhelyek utáni környezethasználati díj tervezett mértéke ugyan nem ismert, de az előirányzott 20 milliárd forint költségvetési bevétel jelentős terhet vetít előre. Kérdés, hogy miért kizárólag a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházak és a bevásárlóközpontok lennének kötelezettek, több más, környezetet terhelő beruházással vagy éppen parkolóhelyet kínáló létesítménnyel szemben. A napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházakat korábban már kötelezték a parkolóhelyek számának emelésére, emellett pedig jelentős terhet ró rájuk az elektromos jármű töltőállomások kötelező telepítése is.
Az OKSZ szerint az eddig megismert információk alapján a kötelező létszám előírása ugyancsak súlyos pénzügyi teher, ráadásul a munkaerőhiánnyal terhelt ágazatban lehetetlen egy ilyen arányú növelés. Nem ismert, milyen alapon épült a javaslat a 36 millió forint személyenkénti árbevételi követelményhez, mint ahogyan az sem derült ki, hogy pontosan mely, az üzletben munkát végző személy minősülne eladónak. Az előírt létszám feltöltését nem teljesítő kereskedők pénzbeli terhelése a környezethasználati díjhoz hasonló köztehernek minősülne. A kötelező létszám előírása azzal a céllal, hogy a fogyasztó több információt kapjon, a gyakorlatban nem segítené a vásárlókat. A vásárlók tájékoztatása az adott termékről a gyártó kötelessége és felelőssége mindenütt a világon, az uniós követelmények is erre épülnek. A termékkel kapcsolatos, a vásárlóknak szóló, a jogszabályokban előírt információt a gyártó köteles a csomagolásra vagy a terméktől elválaszthatatlan címkére rányomtatni. A kereskedő feladata a megfelelő árukihelyezés és az árfeltüntetés, néhány egyedi esetben pedig az előírt tájékoztatást elhelyezni a polcon.
A reklámköltségeknek az árbevételhez mért félszázalékos korlátozása súlyosan sérti a vásárlók érdekeit. Kérdés, egyáltalán miért és miért éppen ilyen arány mellett kellene korlátozni ezt a tevékenységet – közölte a szövetség. Egy ilyen intézkedés szerintük az éppen védeni kívánt fogyasztókat fosztaná meg a legelemibb tájékozódási lehetőségektől. A vásárlók a tudatos döntéshozatal érdekében igénylik a reklámot, különösen az áruházi újságokat. A gyűjtőcsomagolás tervezett megtiltása pedig szintén ellentmond a vásárlók érdekeinek. Az élelmiszerek kihelyezése a polcra a gyűjtőcsomagolásban világszerte jellemző. Az alkalmazottak számára könnyebb munkavégzést jelent, hatékonyan szolgálja a termékbiztonságot is. A vásárlók számára is előnyös, mivel a polcokra helyezett gyűjtőcsomagolás védi a terméket a sérüléstől. Nagyobb mennyiség vásárlása esetén egyszerűbb a vásárlónak gyűjtőcsomagolásban leemelni a polcról a terméket. Az OKSZ felmérése szerint a gyűjtőcsomagolás balesetveszélyt nem jelent. Érthetetlen, hogy ha valóban a balesetveszély elkerülése a módosítás egyik kiemelt célja, mi indokolja, hogy éppen a kisebb alapterületű, 400 négyzetméternél kisebb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekben lenne engedélyezett a gyűjtőcsomagban történő értékesítés. A házhoz szállításról megírták, a kiszállítás egyidejűleg egy járművel több vásárló részére történik, így a környezet terhelése is csökken. A tervezett intézkedés kizárólag a napi cikkeket forgalmazó kereskedőkre vonatkozik, miközben az online kereskedelemben ennek az árucsoportnak a részesedése a legkisebb. A fogyasztóvédelmi ellenőrzésért járó felügyeleti díj bevezetése további költség lenne, ami indokolatlan terhet róna az ágazatra – összegezte az OKSZ.
