Nekimentek a kereskedők az új törvénytervezetnek

Fékezik a kereskedelmet a kormány legújabb ötletei – véli az ágazatot képviselő szakmai szövetség.

Az OKSZ szerint a vasárnapi munkavégzés szigorítása, a százszázalékos vasárnapi pótlék és a két szabad hétvége előírása elsősorban a vasárnap nyitva tartó kisvállalkozásokat hozza lehetetlen helyzetbe. Sokuknak be kellene zárniuk a hét utolsó napján, amivel versenyhátrányba jutnának. A kis- és középvállalkozások a megemelt minimálbért is csak nehézségek árán képesek kifizetni, bérterhet már nem tudnak vállalni. Erről a kérdésről célszerű lenne külön társadalmi vitát indítani, a munkavállalók képviselőivel közösen. A parkolóhelyek utáni környezethasználati díj tervezett mértéke ugyan nem ismert, de az előirányzott 20 milliárd forint költségvetési bevétel jelentős terhet vetít előre. Kérdés, hogy miért kizárólag a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházak és a bevásárlóközpontok lennének kötelezettek, több más, környezetet terhelő beruházással vagy éppen parkolóhelyet kínáló létesítménnyel szemben. A napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházakat korábban már kötelezték a parkolóhelyek számának emelésére, emellett pedig jelentős terhet ró rájuk az elektromos jármű töltőállomások kötelező telepítése is.

Az OKSZ szerint az eddig megismert információk alapján a kötelező létszám előírása ugyancsak súlyos pénzügyi teher, ráadásul a munkaerőhiánnyal terhelt ágazatban lehetetlen egy ilyen arányú növelés. Nem ismert, milyen alapon épült a javaslat a 36 millió forint személyenkénti árbevételi követelményhez, mint ahogyan az sem derült ki, hogy pontosan mely, az üzletben munkát végző személy minősülne eladónak. Az előírt létszám feltöltését nem teljesítő kereskedők pénzbeli terhelése a környezethasználati díjhoz hasonló köztehernek minősülne. A kötelező létszám előírása azzal a céllal, hogy a fogyasztó több információt kapjon, a gyakorlatban nem segítené a vásárlókat. A vásárlók tájékoztatása az adott termékről a gyártó kötelessége és felelőssége mindenütt a világon, az uniós követelmények is erre épülnek. A termékkel kapcsolatos, a vásárlóknak szóló, a jogszabályokban előírt információt a gyártó köteles a csomagolásra vagy a terméktől elválaszthatatlan címkére rányomtatni. A kereskedő feladata a megfelelő árukihelyezés és az árfeltüntetés, néhány egyedi esetben pedig az előírt tájékoztatást elhelyezni a polcon.

A reklámköltségeknek az árbevételhez mért félszázalékos korlátozása súlyosan sérti a vásárlók érdekeit. Kérdés, egyáltalán miért és miért éppen ilyen arány mellett kellene korlátozni ezt a tevékenységet – közölte a szövetség. Egy ilyen intézkedés szerintük az éppen védeni kívánt fogyasztókat fosztaná meg a legelemibb tájékozódási lehetőségektől. A vásárlók a tudatos döntéshozatal érdekében igénylik a reklámot, különösen az áruházi újságokat. A gyűjtőcsomagolás tervezett megtiltása pedig szintén ellentmond a vásárlók érdekeinek. Az élelmiszerek kihelyezése a polcra a gyűjtőcsomagolásban világszerte jellemző. Az alkalmazottak számára könnyebb munkavégzést jelent, hatékonyan szolgálja a termékbiztonságot is. A vásárlók számára is előnyös, mivel a polcokra helyezett gyűjtőcsomagolás védi a terméket a sérüléstől. Nagyobb mennyiség vásárlása esetén egyszerűbb a vásárlónak gyűjtőcsomagolásban leemelni a polcról a terméket. Az OKSZ felmérése szerint a gyűjtőcsomagolás balesetveszélyt nem jelent. Érthetetlen, hogy ha valóban a balesetveszély elkerülése a módosítás egyik kiemelt célja, mi indokolja, hogy éppen a kisebb alapterületű, 400 négyzetméternél kisebb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekben lenne engedélyezett a gyűjtőcsomagban történő értékesítés. A házhoz szállításról megírták, a kiszállítás egyidejűleg egy járművel több vásárló részére történik, így a környezet terhelése is csökken. A tervezett intézkedés kizárólag a napi cikkeket forgalmazó kereskedőkre vonatkozik, miközben az online kereskedelemben ennek az árucsoportnak a részesedése a legkisebb. A fogyasztóvédelmi ellenőrzésért járó felügyeleti díj bevezetése további költség lenne, ami indokolatlan terhet róna az ágazatra – összegezte az OKSZ.