Úgy tűnik, igen jól jár hazánk az Új-Zélanddal folytatott külkereskedelemmel, miután tavaly is masszív többlet alakult ki a mérlegben. A szigetország statisztikai hivatalának adatai azt mutatják, a magyar export 66 millió új-zélandi dollár, azaz 13,2 milliárd forint volt tavaly, miközben hazánk csak 3 millió dollár, vagyis 600 millió forint értékben importált árut és szolgáltatást a csendes-óceáni államból. A magyar külkereskedelmi többlet tehát 12,6 milliárd forint volt 2016-ban Új-Zélanddal szemben – közölte lapunkkal az új-zélandi statisztikai hivatal (Stats NZ).
E számoknak önmagukban nincs túl sok jelentőségük, hiszen a Föld másik oldalán fekvő szigetállam már elhelyezkedéséből adódóan sem számíthat hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnerének. (Új-Zéland szinte pontosan Magyarország „alatt” fekszik a Föld déli féltekéjén, hazánktól a legmesszebb fekvő ország, éppen ezért Ázsia és Amerika felé is ugyanannyi idő alatt érhető el menetrend szerinti repülőjárattal.)
Sokkal érdekesebbek a statisztikai számok annak tükrében, hogy a kormány mintegy 207 milliárd forintos hitelkeretet nyitott meg az Eximbanknál annak érdekében, hogy a magyar cégek könnyebben beléphessenek az új-zélandi piacra. Ahogy lapunk Exim-közeli forrásból megtudta, ezt a bő 200 milliárd forintos keretet nem konkrét összegként, csupán – a program iránt érdeklődő cégektől függően – lehetséges felső korlátként kell értelmezni, mégis óriási összegről, konkrétan az Új-Zélandra irányuló teljes tavalyi magyar export tizenhétszereséről van szó. Szerettük volna megtudni, milyen megfontolás áll az Eximbank hitelkerete mögött, továbbá kíváncsiak voltunk arra is, mekkora időintervallumra vonatkozik, de az állami pénzintézet csak későbbre ígért tájékoztatást.
Nem tudni, mi áll a hallgatás mögött, de az szokatlan, hogy a kormány egy ország viszonylatában az egész éves exportmennyiség tizenhétszeresét hirdeti meg támogatási összegként. A kabinet szerint elsősorban az autó- és gépipari termékekre, vízügyi, víztechnológiai megoldásokra, valamint a gyógyvizekre épülő infrastrukturális fejlesztésekre van jelentős igény Új-Zélandon. Az exportadatok alapján a legnagyobb magyar kivitel a nukleáris reaktorok, vízügyi gépészet soron található, és tavalyi értéke 17,5 millió új-zélandi dollárt tett ki. A második helyen 15 millió dollár összegben az elektronikai berendezések állnak: valószínű, hogy a hazánkban működő multinacionális cégek termékeiről van szó. A gépjárművek kivitele 7,9 millió dollárt ért el tavaly. Jelentősnek mondható még a gyógyszerek és az optikai termékek exportja, 2,9, illetve 2,7 millió dollárral. Érdekesség, hogy Új-Zéland húsz legfontosabb külkereskedelmi partnere között csak három uniós tagállam van, Németország, Franciaország és Hollandia, vagyis hazánk a kanyarban sincs az oda irányuló export tekintetében.
Az Eximbank eredeti feladata az, hogy a magyar exportőrök számára finanszírozási konstrukciókat szolgáltasson. Minden uniós országban létezik hasonló intézmény, az Európai Bizottság azonban megorrolt a magyar szervezetre, miután az belföldi projekteket is jelentős összeggel hitelezett meg. Ilyen tranzakció volt a TV2 megvásárlására Andy Vajna filmügyi kormánybiztosnak juttatott több mint hatmilliárd forint, és jutott a miniszterelnök közeli barátjának, Garancsi Istvánnak is 16 milliárd forint a kopaszi-gáti építkezésre. Egyik beruházásnak sincs köze exporttevékenységhez, emiatt már az Európai Unió statisztikai hivatala is vizsgálódik. Az Eurostat az Eximet „foglyul ejtett pénzügyi intézetnek” látja, és ha ez így van, akkor az Eximbank adósságát is hozzá kell számolni a magyar államadósság-rátához, ami ezzel akár 2 százalékpontot is emelkedhet.
