Újabb közpénz landol a Malév-cégnél

Könnyen tiltott állami támogatásnak minősülhet a bérfelzárkóztatásra szánt 153 millió forint.

A súlyos gondokkal küzdő, s ezért hosszú ideje átszervezés alatt álló Malév Ground Handling (MGH) Zrt. is azon cégek közé került, amelyek állami ráfordítással fejleszthetik a béreket: a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében idén e célra 153 millió forintot kap, kérdés ugyanakkor, hogy látnak-e ebből bármit is a társaság dolgozói. Ez évben egyébként összesen 40,46 milliárd forintot kell előteremtenie a költségvetésnek a magasabb állami bérek ellentételezésére. A legtöbb pénzt, 8,2 milliárd forintot a Magyar Posta Zrt. kapja, míg a MÁV Zrt.-nek 6,2 milliárd, a MÁV-START Zrt.-nek 5,5 milliárd forint jut.

Az MGH dolgozóinak béremelésére szánt pénz a fentiekhez képest csekély összegnek tűnik, de annál több lehet vele a probléma. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren megforduló gépek egy részének földi kiszolgálását végző cég gazdasági stabilitása ugyanis sok sebből vérzik; lapunk információi szerint beszállítók és üzleti partnerek sorának tartozik, de a követeléssel fellépő szervezetek között van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is. Úgy tudjuk, a Budapest Airport felé csaknem egymilliárd forintos tartozást halmozott fel a Malév GH. (Ez utóbbi tétel helyességét illetően kerestük Hardy Mihályt, a Budapest Airport kommunikációs vezetőjét, aki nem kívánta kommentálni értesülésünket.) Mindebből tehát arra lehet következtetni, hogy ha az összeg megjelenik a vállalat bankszámláján, az jó eséllyel inkasszó áldozatául esik.

Legalább ekkora gondot jelenthet, ha a bérfelzárkóztatásra szánt összeg tiltott állami támogatásnak bizonyul; a Malév GH ugyanis nem minősül egyetemes szolgáltatónak – mint ahogy a posta, a MÁV, vagy épp a Volánok –, hanem piaci vállalatként működik. Ezért – mint azt a római szerződés 87-es cikke és az ennek szellemében született uniós jog is rögzíti – elméletileg nem részesülhetne egyetlen adóforintból sem a társaság. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük Herczog Pétert, a Malév GH nemrég kinevezett vezérigazgatóját, aki későbbre ígért tájékoztatást.

A Malév GH az utóbbi hónapokban többször is szerepelt a hírekben: tavaly szeptemberben az azóta megszüntetett Népszabadság számolt be arról, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) még 2012-ben kötött hitelügylete inkasszóval zárult. A pénzintézet 260 millió forintot vitt el a társaságtól, amelynek fizetési nehézségei támadtak. A hitelre, vagy inkább a hitelnek álcázott állami támogatásra azért volt szüksége a társaságnak, mert anyacége, a hazai Malév légitársaság öt évvel ezelőtti bedőlése után hatalmas gazdasági nehézségekkel szembesült. A tavaly őszi inkasszóval ugyanakkor az lehet a baj, hogy a pénzt egy eredetileg fejlesztési célra szánt – és az uniós jogszabályoknak megfelelően odaítélt – állami támogatásból tudta elvenni az MFB. Így pedig már a közösségi jog által tiltott állami támogatás esetéről lehet beszélni. (Más kérdés, hogy ebben az ügyben eddig nem történt elmarasztalás.) A cég életében tavaly volt egy NAV-inkasszó is, az adóhatóság 90 millió forintot vasalt be.

A reptéri földi kiszolgálási piac öldöklő versenyére utal az, hogy a Malév GH kartellügybe is keveredett. Mint azt lapunk tavaly októberben megírta, a Gazdasági Versenyhivatalnál a cég akkoriban leköszönő vezérigazgatója, Kisvári János tett bejelentést arról, hogy a török tulajdonú Celebi Ground Handling Hungary többször is megkereste a Malév GH-t azzal az ajánlattal, hogy a több légitársaság földi kiszolgálására irányuló tendereken a beadandó árakat egyeztessék. Később arról is beszámoltunk a lapunk birtokába került dokumentumokra hivatkozva, hogy az MGH és a Celebi legalább két alkalommal – 2014 végén és 2015 elején – a legfelső szinten egyeztetett az ajánlatokról. A versenyhatósági vizsgálat jelenleg is tart. A Malév GH várhatóan néhány héten belül közzéteszi 2016-os számait. A cég 604 milliós veszteséggel zárta a 2015-ös évet, saját tőkéje mínusz 241 millió forint volt.