Alapvető különbség a magyar és a norvég szabályozás között, hogy amíg az északi államban törvény rögzíti, pontosan mely szervezet és mire költheti az állami befektetési alap pénzét, addig nálunk ez hiányzik – nyilatkozta lapunknak Róna Péter közgazdász. Annak kapcsán kérdeztük a szakembert, hogy egy tegnapi hír szerint a norvég állami befektetési alap tavaly 6,9 százalékos hozamot ért el. Az alapot a vonatkozó norvég törvények szerint az ottani nemzeti bank igazgatótanácsa kezeli, tevékenységét pedig a parlament ellenőrzi. – Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank alapítványaival kapcsolatos tevékenysége mögött nincs semmiféle törvény. Erre a hiányosságra a jegybank előző felügyelőbizottsága is felhívta a figyelmet – hangoztatta a közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013–2015 közötti ingatlanvásárlásaival foglalkozó felügyelőbizottsági jelentés is a jogszabályi háttér hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A dokumentum szerint nem egyértelmű a jegybank társadalmi felelősségvállalási programjait szolgáló ingatlanvásárlásoknak, illetve az azokat követő alapítványi juttatásoknak a megítélése, mert a társadalmi felelősségvállalás közvetlenül nem vezethető le a hatályos jegybanki törvényből. – Sem az alap-, sem az egyéb feladatok között nincs olyan, amely társadalmi felelősségvállalást várna a központi banktól – állapította meg a jelentés.
Róna Péter mindezek kapcsán kiemelte: egyértelmű, hogy a forint leértékelődéséből származó hatalmas vagyon ilyen formában, azaz alapítványi felhasználását a törvények nem támasztják alá. A jegybanki vezetés azonban úgy véli, az ilyen jellegű befektetéseket igenis lehetővé teszik a törvények, konkrét jogszabályi hivatkozást azonban nem csatolnak. – Annál is furcsább ez az exlex helyzet, mert a Fidesznek megvan az a parlamenti többsége, amellyel könnyedén meghozhatnák azt a jogszabályt, amely pótolja e hiányosságot – húzta alá a közgazdász.
A norvég állami befektetési alap egyébként egy év alatt 6,9 százalékos hozamot produkált, és öt év alatt megduplázta a benne lévő tőkét. A jegybank Pallas Athéné alapítványainak juttatott 266,4 milliárd forintnyi vagyon pedig 1,93 milliárddal nőtt a Világgazdaságnak nyilatkozó Fekete Zoltán, az alapítványi pénzeket kezelő Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint. Ez még akkor is szerény hozamnak mondható, ha hozzászámítjuk azt az ötmilliárd forintot, amelyet támogatásként szétosztottak: vagyis két év alatt összesen alig valamivel több, mint 2,5 százalékos hozamot sikerült kigazdálkodni.
