Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az Orbán-kormányon, miután a letelepedésikötvény-programján keresztül több mint 15 ezer külföldi jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító magyar letelepedési engedélyhez. Úgy tűnik, a kabinet „meghallotta” az uniós tagállamok kritikáját, és visszavonulót fújt a nemzetbiztonsági szempontból igen aggályos kötvényprogram esetében. A Magyar Közlönyben múlt pénteken megjelent kormányrendelet ugyanis lényegében lehetetlenné teszi a letelepedési engedélyek igénylését a családtagok számára. Helyesebben azok, akik eddig nem igényelték a letelepedési engedélyt, már nem is fognak hozzájutni. Nem tudni, pontosan hányan lehetnek, lapunk kétezer főre becsüli azok számát, akik családtagként ugyan rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, de még nem igényelték a letelepedési engedélyt.
A miniszterelnök által jegyzett dokumentum ugyan megengedi a családtagok részére is, hogy március 31-ig beadják az erre vonatkozó igénylésüket, de csak akkor kapják meg az engedélyt, ha a letelepedési kérelmükben a kérelmezőt korábban „eltartott családtagként tüntették fel”. Ez azért érdekes, mert az elmúlt évek gyakorlata az volt, hogy a letelepedési engedélyt kérelmező űrlapon a „Van-e tartási kötelezettsége (szülő, gyermek, házastárs)?” kérdésre adott válasz esetében az igen vagy a nem rubrikát üresen kellett hagyni. A letelepedési kötvények forgalmazását végző offshore cégek legalábbis ezt az utasítást kapták Rogán Antal kabinetminiszter ügyvédjétől. Kosik Kristóf ismeri a legjobban a programot, hiszen a Kosik ügyvédi iroda fogalmazta meg a kötvényüzletet lehetővé tévő jogszabályt még 2012-ben, és tartja a mai napig a kapcsolatot a problémás ügyekbe botló közvetítőcégekkel. Az új rendelet azt is előírja, hogy nem lehet többé a hiánypótlási eljárást meghosszabbítani, és csak egyszer lehet kérelmezni, amelyre 75 napos határidő vonatkozik.
A letelepedési program 2013 júniusában indult. Eleinte a kötvényvásárló külföldiek csak tartózkodási engedélyt kaptak, majd fél évvel később juthattak hozzá a letelepedési engedélyhez, ami egyfajta zöld kártyának minősül, a schengeni övezetben szabad mozgásra jogosít, és örök életre szól. Ehhez a Belügyminisztérium ragaszkodott, hiszen a hatóságoknak és a titkosszolgálatoknak csupán húsz napjuk volt arra, hogy nemzetbiztonsági szempontból ellenőrizzék a külföldieket. A féléves határidő pedig egy minimális esélyt adott arra, hogy a szakszolgálatok valamilyen szinten képbe kerüljenek a külföldiek előéletével kapcsolatban. A kötvényprogram felpörgetése érdekében tavaly júliustól azonban enyhítettek a szabályokon, és a külföldiek egyből letelepedési engedélyt kaptak, sőt a családegyesítést kiterjesztették a nagyszülőkre is. Ez csak nagyon kivételes esetben vonható vissza, például súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, vagy akkor, ha a kiadás feltételéül szolgáló körülmények jelentősen megváltoznak. (Érdekesség, hogy a kormány ezért nem vonta vissza a letelepedési kötvényt szabályozó törvényt, mert az automatikusan a már kiadott engedélyek visszavonását jelentette volna. Végül csak az új kötvények kibocsátását függesztették fel.) A legtöbb kritika egyébként emiatt érte a kormányt, hiszen a titkosszolgálatoknak szinte lehetetlen néhány nap alatt ellenőrizni az ügyfeleket. A laza ellenőrzés miatt történhetett meg, hogy korábban elítélt orosz állampolgár is letelepedési engedélyhez jutott Magyarországon. Az Index.hu cikke szerint a külföldi titkosszolgálatok is a programot felhasználva „szórták meg” Európát a fedett ügynökeikkel, és ki tudja, hány terrorista jutott be ily módon Európába.
