Továbbra is tartja magát hazánkban az a kádári attitűd, miszerint „cégtől lopni nem bűn”. Lényegében erre a megállapításra jutott az EY legfrissebb felmérése, amely a vállalati visszaéléseket és korrupciót vizsgálta. A tanulmány szerint a magyar cégvezetők több mint háromnegyede, 78 százaléka szerint a kenőpénzek és a korrupció az üzleti élet mindennapos részét képezi. Ez az arány az elmúlt évekhez képest brutálisan romlott, hiszen 2012-ben a vállalatvezetők 58 százaléka gondolta ugyanezt. A korrupcióval kapcsolatos idei érték mintegy 18 százalékkal haladja meg a közép- és kelet-európai átlagot, és ezzel Magyarország bekerült a korrupció által leginkább érintett országok, például Dél-Afrika, India és Egyiptom közé. (A negyvenegy országot tartalmazó listán Magyarország mögött csak Ukrajna van.) Ennél azonban sokkal rosszabb részeredményt is elért hazánk. Arra a kérdésre ugyanis, hogy miért nem jelenti valaki a saját cégén belül tapasztalt visszaéléseket, a magyar megkérdezettek 69 százaléka úgy válaszolt: személyes biztonsága érdekében. Ez nem az egzisztenciális félelmekre vonatkozik, hanem arra, hogy a dolgozó a testi épségét félti az eseteleges atrocitásoktól, fenyegetésektől. Hasonló arányt csak Nigériában tapasztaltak a felmérés készítői. A hazai munkavállalók négyötöde egyébként nem is jelzi a cég tulajdonosainak vagy feletteseinek azt, ha visszaéléseket tapasztal. Úgy tűnik, hogy ez erkölcsileg sem éri el azt a szintet, hogy emiatt felmondjon. Miközben a nemzetközi átlag 12 százalék, Magyarországon csak a munkavállalók 5 százaléka hagyná el ilyen okok miatt a munkahelyét, 51 százalékának pedig eszébe sem jutna a felmondás.
Bíró Ferenc, az EY felelős üzleti működési szolgáltatási üzletágának partnere lapunk kérdésére elmondta, hogy a felmérést állami cégek esetében nem végezték el, az eredmények vegytisztán a piaci viszonyokat tükrözik.
Pedig az állami szektor sem lehet kevésbé fertőzött a visszaélésektől, ezt tükrözik más szervezetek hasonló vizsgálatai. Éppen januárban jelent meg a Transparency International korrupcióérzékelési indexe, amely szerint hazánk hét helyet visszacsúszva már csak ötvenhetedik a világ korrupciós ranglistáján. A jelentés szerint a korrupció a rendszer jellemzőjévé vált, és felülről vezérelt jelenség Magyarországon. Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója szerinte köztes rendszerben élünk, azaz a hatalom nem nevezhető diktatúrának, de jogtisztelőnek sem, a hazai korrupciós szint pedig ehhez igazodik. A korrupciós adatok a gazdasági teljesítményben is visszaköszönnek: Magyarország 2001-ben még a világ huszonnyolcadik legversenyképesebb gazdasága volt, tavaly már csak a hatvankilencedik volt a Világgazdaság Fórum (WEF) 138 országot összesítő versenyképességi listájában.
