Minden jel szerint jó év lesz az európai légi közlekedésben az idei, különösen a diszkont-légitársaságoknak. A dinamikusan növekvő utazási kedv mellett ugyanakkor komoly kockázatot jelent a brexit. Az összességében kedvező piaci környezetben más-más eszközökkel kísérleteznek a szolgáltatók piaci súlyuk növeléséhez, és van arra utaló jel is, hogy a konkurens cégek verseny helyett bizonyos esetekben inkább a háttéralkukat részesítik előnyben.
A napokban a kelet-európai régióban meghatározó, magyar hátterű Wizz Air és az Európában piacvezető – a hazai forgalmat tekintve második legerősebb –, ír központú Ryanair is fontos bejelentéseket tett. Előbbi társaság a héten közölte, hogy júniusban elindítja a Budapestet a kazah fővárossal, Asztanával összekötő járatát, ami elsősorban az üzleti célú utasoknak lehet érdekes. Tegnapelőtt óta pedig már a menetrendben szerepel az az öt nyugat-balkáni desztináció, amelyet közszolgáltatási szerződéssel a Wizz Air üzemeltet. A közszolgáltatási szerződés lényege, hogy Budapest és Pristina, Podgorica, Tirana, Szarajevó, valamint Szkopje között az állam akkor is garantálja a szolgáltató hasznát, ha a járatok üresek.
Ez esetben – mint ahogy a lapunknak név nélkül nyilatkozó, a kormányzati döntésekre rálátással bíró forrásunk fogalmazott – igazi kelet-európai modellről van szó, a tuti üzlet sorsa ugyanis csak névleg dőlt el szabad versenyben. A nyugat-balkáni járatokra tavaly tavasszal kiírt közbeszerzési tendert egyértelműen a későbbi nyertes Wizz Airre szabták; a megkövetelt műszaki paraméterek, valamint a szűkre szabott határidőig csak magyar nyelven beadható pályázat lényegében minden más társaságnak lehetetlen feltételeket jelentett, pedig az államilag garantált megtérülés és a desztinációkon érvényesülő monopolhelyzet külön-külön is nagy vonzerőt jelentett volna.
Forrásunk szerint legalább ennyire figyelemre méltó, hogy a Wizz Air vetélytársai semmilyen uniós fórumon nem támadták meg a kiírást, hiába lógott ki a lóláb. – Elképzelhető, hogy valamilyen háttéralkut kötöttek a társaságok: a Wizz Air nyugat-balkáni járatait békén hagyják a riválisok cserébe azért, ha a Wizz Air távol tartja magát egyes piacoktól vagy néhány jó üzletet jelentő desztinációtól. Ezt persze nem lehet bizonyítani, de kizárni sem – fogalmazott informátorunk. Mint megjegyezte: a közszolgáltatásként üzemeltetett járatok ellen akár Brüsszel is kifogást emelhetne, a közérdek ugyanis nem az átszálló, hanem a Budapestre tartó utasok esetében érvényesül – utóbbiak adóbevételt termelnek a magyar államnak –, míg a továbbutazókról ez nem mondható el. A Wizz Air idei budapesti járatbővítésének felét egyébiránt az állam által pénzelt nyugat-balkáni desztinációk teszik ki, a társaság 2017-es menetrendje ugyanis összesen tizenegy új célállomással bővül.
A Ryanair is bővíti budapesti jelenlétét: az ír diszkont-légitársaság az idén 25 százalékkal növeli kapacitásait. A menetrendben hét új Budapestről elérhető célállomás szerepel, köztük Palermo, Edinburgh, Lviv és Marrakesh. Mint azt Horváth Evelin, a Ryanair régiós értékesítési menedzsere lapunknak elmondta, 2017 végéig 28 járatuk lesz Budapestről. Kitért arra is, hogy egyelőre nem tervezik a budapesti háromgépes bázis bővítését, de mint ahogy számos repülőtérrel, a Budapest Airporttal is folytatnak egyeztetéseket arra az esetre, ha a brexitből kifolyólag további repülők állomásoztatására lenne szükség Ferihegyen a brit bázisokon lévő 70 gépből. Horváth Evelin kitért arra is, hogy a szolgáltatást is fejlesztik. A legjelentősebb újítás, hogy a fapados mezőnyben egyedüliként biztosítják a járatok közötti csatlakozást, ráadásul nemcsak a Ryanair, hanem az Air Lingus és a Norwegian járataira is. A következő évekre vonatkozóan a menedzser megjegyezte, hogy a németországi piacon várnak nagyobb változásokat; az Air Berlin és az Eurowings háttérbe szorulásával 20 százalékos részesedésben reménykedik a Ryanair. A vállalatok optimizmusát alátámasztják a növekedési számok: a Wizz Air márciusi utasforgalma csaknem 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a Ryanair és az Easy Jet 10 százalék feletti bővülést könyvelhet el.
