A kormány is kénytelen volt beismerni, hogy totális csőd lett a csodafegyverként beharangozott családi csődvédelem. Legalábbis ezt a következtetést lehet levonni abból, hogy Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt a Portfólió keddi konferenciáján, hogy mostanáig mindössze hétszáz család lépett be a rendszerbe. Ez töredékét sem jelenti annak a több tízezres számnak, amit a törvény hatálybalépésekor vizionált a javaslat mögött álló kisebbik kormánypárt, a KDNP. Szakmai szervezetek már korábban is jelezték, jelenlegi formájában alkalmatlan a törvény arra, hogy segítséget nyújtson a bajban lévő családoknak. Pedig jelentős tömegről van szó, hiszen a Bodzási által ismertetett legfrissebb adatok szerint 135 ezer család már legalább három hónapja képtelen fizetni hitelének törlesztőrészleteit. Az eredeti, túlságosan szigorúra sikerült törvény népszerűségét még az sem növelte, hogy 2015 őszén olyan döntés is született, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a rendszerbe belépők havi maximum 25 ezer forintos támogatást kaphatnak az államtól.
A helyettes államtitkárnak a konferencián elhangzott szavai szerint az április 5-i kormányülésen határozta el a kabinet, hogy a szakmai szervezetekkel is egyeztetve át kell alakítani a családi csődvédelemről szóló törvényt.
Elmondta, a magáncsőd célja továbbra is az marad, hogy a bajban lévők fizetőképessége az ötéves periódust követően helyreálljon. Ennek érdekében fizetési könnyítést jelentő intézkedéseken gondolkodnak, illetve részlegesen elengednék a még fennálló tartozást, s továbbra is lehet számítani az állami törlesztési támogatásra. Azt is pontosan meghatároznák, hogy mire számíthat a program idején, illetve befejeződése után az adós. Lényeges változtatás lenne az is, hogy a jövőben nem lenne szükség bírósági döntésre ahhoz, hogy elindulhasson a csődvédelmi folyamat. Egyfajta automatikus, bíróságon kívüli eljárásban gondolkodnak a minisztériumban.
Sokszor a gyámság előírása riasztja el az adósokat a rendszerbe való belépéstől – nyilatkozta az Azénpénzem.hu pénzügyi portálnak a törvény változtatásáról szólva a helyettes államtitkár. Bodzási Balázs szerint a jelenlegi törvény által előírt vagyonfelügyelőkre nincs szükség. (Az érvényben lévő jogszabály értelmében a vagyonfelügyelők feladata, hogy ellenőrizzék, kellőképpen takarékos-e a rendszerbe belépő adós.) Arról is beszélt a szakember, hogy az erősen túlzó 100-200 oldalas dokumentáció helyett elég kell hogy legyen egy tízoldalas önbevallás, ahol leírja az adós, mennyi tartozása van, illetve hogy mekkora a vagyona és a jövedelme. A tervezett változtatásoktól azt remélik, hogy egy éven belül tízezren választanák a magáncsődöt, hosszabb távon pedig akár 30 ezer családon is segíthet.
Gergely Péter, a BankRáció.hu elemzője ígéretesnek tartja a vázolt módosításokat. Az mindenképpen jó, hogy csökken az adminisztráció, illetve hogy megszűnik a vagyonfelügyelő szerepe. Lényeges, hogy egyszerre történjenek a módosítások, mert ha több lépésben élesítik a változtatásokat, az átláthatatlanná teszi a rendszert, ez pedig elveszi az emberek kedvét a belépéstől. Hasonlóképpen vélekedik Sándorffi Balázs, a Bankmonitor elemzője, aki szerint az irány jó, de az ördög a részletekben van: olyan konkrét, racionális és emészthető megoldásra van szükség, amely könnyen áttekinthető az adósok számára. Annál is lényegesebb ez, mert amíg az eszközkezelő rendszert nem bővítik, kizárólag a magáncsőd lehet az egyetlen menekülési út a bajban lévő adósok számára.
Az Azénpénzem.hu egyébként úgy tudja, hogy a magáncsőd intézményével párhuzamosan hamarosan újraszabályozzák a törleszteni nem tudó adósok lakásait felvásárló Nemzeti Eszközkezelőt is. Bodzási Balázs ennek kapcsán a lapnak elmondta, hogy a feltételek átalakításával húsz-harmincezer újabb adós kerülhetne be a programba, de azt is hozzátette, hogy az államnak nem lehet célja ingatlanportfólió építése.
