Az utóbbi években megszokottnál jóval hosszabb és hidegebb fűtési idény az idei, s ez mintegy 30 százalékkal növeli a háztartások kiadásait is – tudtuk meg szakértőktől. Ugyanis a jelenlegi fűtési szezon a szokásosnál hamarabb indult. A hirtelen őszi lehűlés miatt a hivatalos idénykezdetnél két héttel korábban, október elején kellett tavaly begyújtani. A szokatlan hideg miatt az elmúlt napokban is kénytelenek voltak fűteni a családok, holott a főidény április közepén hivatalosan véget ért.
A téli időjárás is zordabb volt az előző években tapasztaltnál. Decemberben három, januárban pedig négy Celsius-fokkal volt hidegebb, mint egy évvel korábban. A plusz 15 Celsius-fok alatti egyfokos lehűlés országos szinten általában 5-6 százalékos energiafogyasztás-növekedést von maga után – vonható le a következtetés a korábbi tapasztalatok alapján. Így szakmai becslések szerint megközelítőleg 25-30 százalékkal kerül többe a 2017-es szezonban a fűtés a családoknak, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos méretű, 53 négyzetméteres lakás éves távhődíja 170 ezer forint helyett valamivel több mint 220 ezer forint lesz. A földgázhasználatot tekintve a szakemberek szerint szintén 30 százalék körüli fogyasztásnövekedéssel lehet számolni, ami egy átlagfelhasználónak hozzávetőleg 30 ezer forint körüli többletkiadással jár. A költségnövekedéssel a legtöbben májusban szembesülnek majd, amikor megérkeznek az átalánydíjas ügyfelekhez az éves elszámoló számlák.
A háztartásoknak egyébként nem kellene idén a tavalyinál többet fizetniük az energiáért, ha a kormányzat – a korábbi ígéreteit betartva – végrehajtotta volna az elmúlt években azt a rezsicsökkentést, amelyet a világpiaci árak zuhanása lehetővé tett. A szakmai számításokból kiderült, hogy a gáz, a távhő és az áram esetében a lakosság körében egyaránt 20-30 százalékos díjmérséklésre lett volna mód. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez tavaly augusztusra 11 euróra esett, majd az elmúlt év végére 17 euró körülire növekedett. Így bőven alatta maradt a 2013-as szintnek. A távhő esetében hasonló a helyzet, a hőerőművek nagy része ugyanis földgázzal működik. Az áram ára az azonnali piacokon három évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, ezt 2016 nyarán 27 euróért is meg lehetett vásárolni, de még tavaly decemberben is csak 40 euró közelében mozgott a megawattóránkénti díj. A kormány azonban már több mint két éve nem mérsékelte a háztartásienergia-díjakat. Emiatt a mostani fűtési idény alatt a kis jövedelmű családok jelentős hányadára alig elviselhető kiadásnövekedés nehezedik, miközben az állami energetikai cégek több tízmilliárdos „luxusprofitra” tesznek szert – vélik hozzáértők.
Az idei földgázbetárolási időszak kezdetétől, vagyis mostantól új módszertan alapján számolnak, így a lakossági szolgáltatóknak a következő fűtési szezon kezdetéig az elmúlt tíz év legmagasabb téli fogyasztásának legalább 60 százalékát kell a hazai földgáztárolókban készletezniük. Mostantól tehát, mint egyetlen, a háztartásokat ellátó szolgáltatónak, az állami Főgáz Zrt.-nek kell gondoskodnia a lakossági szükséglet betárolásáról. A lakossági felhasználás évente 3-4 milliárd köbméter, amelyből a téli fogyasztás általában 2,5–2,8 milliárd köbméter közötti mennyiség.
