Jelentősen emelkedhetnek a törlesztőrészletek

A türelmi idő lejárta nehézséget okoz az árfolyamgátasoknak. Sok esetben csak a futamidő meghosszabbítása lehet a megoldás.

Az egykori devizahitelesek tömegeinek emelkedhet – akár jelentősen is – a havi törlesztőrészlete idén áprilistól. Ez évben vagy jövőre telik le ugyanis az az öt év, amely időszakra kedvezményes – 180 forintos svájci frank, 250 forintos euró és 2,6 forintos japán jen – árfolyamon fizethették havi törlesztőrészleteiket az árfolyamgát rendszerébe belépők. Az árfolyamgát kifutása után ugyan legfeljebb 15 százalékkal emelkedhet a havi törlesztő, de sokan szembesülhetnek majd a futamidő meghosszabbodásával. Ráadásul az infláció gyorsulására számíthatnak már az idén, ami maga után vonhatja a kamatok, így a törlesztőrészletek további emelkedését. Ez azért is érintheti érzékenyen ezt a csoportot, mert ők már a devizaárfolyamok elszabadulása előtti időszakban is teljesítőképességük határán voltak, épp ezért választották az árfolyamgátas megoldást, ami átmeneti könnyebbséget jelentett számukra. Most azonban félő, hogy miattuk a nem fizető jelzáloghitelesek száma ismét gyors növekedésnek indul.

Emlékeztetőül: a mintegy 170 ezer főnyi hitelfelvevői csoport jó része 2012 áprilisa és 2013 nyara között csatlakozott a rendszerhez, ahol a piacinál jelentősen alacsonyabb kedvezményes árfolyam feletti – ki nem fizetett – tőketörlesztés egy gyűjtőszámlára került. Ennek törlesztését kell elkezdeni öt év elteltével, és ez a határidő jár le sok egykori devizahiteles számára. (A rögzített árfolyam fölötti kamat törlesztését fele-fele arányban a költségvetés és a hitelt nyújtó bank vállalta át.) A képet árnyalja, hogy az árfolyamgátba belépetteket is érintette a 2015-ös banki elszámoltatás.

A szabályozás értelmében először a gyűjtőszámlán felhalmozott összeggel szemben számolták el a visszajáró összeget, aminek eredményeként a számlákon felhalmozott tartozások 92 százaléka eltűnt, és a gyűjtőszámlák 85 százaléka is megszűnt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Palkó István. A Portfólió vezető elemzője azonban arra is fölhívta a figyelmet, hogy az elszámolás megtörténte, illetve a gyűjtőszámla-szerződések megszűnése nem jelentette azt, hogy véget vetettek volna a kedvezményes törlesztőrészleteknek. A bankok az így ki nem fizetett tőketartozást a továbbiakban hozzáírták az ügyfél tőketartozásához. Az öt kedvezményezett év elteltével éppen az ily módon fölhalmozott plusztőketartozás visszafizetését kell majd elkezdeniük az árfolyamgátasoknak a közeli jövőben.

Kérdésünkre Palkó István elmondta: miután a vonatkozó jogszabály értelmében a kedvezményes törlesztőrészletnél legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb az újonnan megállapított havi fizetési kötelezettség, sok esetben csak a futamidő meghosszabbítása lehet a megoldás. – Bár pontos számot nagyon nehéz mondani, bátran ki lehet jelenteni, hogy több tízezer egykori devizahiteles számíthat arra, hogy az eredeti szerződésben rögzítettnél hosszabb ideig kell majd fizetnie a törlesztőrészleteket; mert csak így tudja törleszteni a türelmi idő alatt ki nem fizetett tőkerészt.

– A törlesztőrészletek emelkedése minden bizonnyal sokak számára kellemetlen helyzetet teremt. Jelenleg az alacsony kamatkörnyezet ugyan valamelyest visszafogja a törlesztőrészletek növekedését, de ez már nem tart sokáig – elemezte a helyzetet Gergely Péter. A Bankráció.hu vezető elemzője szerint ugyanis minden szakértő az infláció gyorsulására számít már ebben az évben. – Annál is inkább így van ez, mert a forintra váltásnál nagyon sokan rövid kamatperiódusú szerződéseket kötöttek, s így a kamatemelkedést követő 3–6 hónapon belül emelkedni fog a fizetendő részlet. Ez ellen azonban most még lehet tenni, hiszen ki lehet váltani a jelenlegi hitelt egy hosszabb távra rögzített kamatozású hitellel – tette hozzá. – Ennek törlesztője ugyan valamelyest nagyobb, de akár a teljes hitel visszafizetésének idejére fix törlesztőrészletekkel számolhat az adós, s így nem kell tartani az újabb emelkedéstől. Talán az anyagi eszközök is megvannak ehhez, hiszen az elmúlt időszakban általános volt a reálbér emelkedése, és a kis vidéki települések kivételével az ingatlanok ára is emelkedett. Így a korábbinál jobb anyagi helyzetben lehetnek az adósok, s van esélyük arra, hogy akár eddigi bankjuknál vagy egy másik hitelintézetnél kiváltsák régi hitelüket. Ha egyéb hitelük is van, akkor össze is vonhatják egyetlen kölcsönbe az összes tartozást. Biztonsági tartalékként pedig – aki teheti – lakáskassza típusú megtakarítást indíthat, amelynek lejártával a kapott összeggel csökkentheti adósságát.