A tavalyinál átlagosan 15-22 százalékkal alacsonyabb áron, 3,2 euró helyett 2,5-2,7 euróért vásárolják az olaszok a 20-24 kilogrammos pecsenyebárányt az idén – mondta lapunknak a Juh Terméktanács elnöke. Bátor Árpád szerint a nyereséges gazdálkodáshoz a jelenlegi 20 ezer forintról 27-30 ezer forintra kellene növekednie az anyajuhonként számított átlagos éves bevételnek. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség adatai szerint a kilogrammonkénti bárányárak már tavaly februárban is 50, a húsvéti szezonban pedig 100 forinttal voltak alacsonyabbak a karácsonyihoz képest. Ettől függetlenül zökkenőmentesen alakult a magyar húsvéti bárányok kivitele tavaly, a 16–27 kilogrammos állatokra folyamatos volt a kereslet.
Bátor Árpád az idei szezon kapcsán kifejtette: az árak csökkenése most a kereslet visszaesését is jelzi, ebben az évben a szokásos 100-120 ezernél előreláthatóan 10-12 százalékkal kevesebb húsvéti bárány kerül majd az olaszokhoz. Ez a tenyésztők életét igencsak nehezíti, mivel a magyar báránykivitel hagyományos piaca – 85-90 százalékos aránnyal – Olaszország, és az olasz export mintegy negyede-ötöde a húsvéti bárány.
Évente átlagosan mintegy 600 ezer magyar bárányt vágnak le, s ennek mintegy 90 százalékát exportálják. Szakértők szerint az eladásból évi tízmilliárd forintnyi bevétel származik, miközben a magyar juhtartás éves árbevétele átlagosan mintegy 20 milliárd forint. A juhtartók tehát keresik az alternatív értékesítési lehetőségeket, s egyre inkább előtérbe kerül például Észak-Afrika, illetve Izrael. E piacokon azonban nem lehet eladni a kisebb bárányokat, csak a már nagyobb, 30-35 kilogrammos állatokat, amelyeket viszont máshol nem keresnek. Így, ha valaki ekkorára hizlalja állatait és azok mégis a nyakán maradnak, kevesebb esélye van az értékesítésre – mondta lapunknak Bátor Árpád. Igaz, Ausztriában például egyre több török él, tehát ezekkel a nagyobb bárányokkal azt a piacot is meg lehetne célozni. Ilyesmit egyelőre nem nagyon akarnak finanszírozni, de előbb-utóbb lesznek kereskedők, akik megpróbálkoznak ezzel is, ami az olasz értékesítésre is hatással lehet.
A terméktanács elnöke szerint a tenyésztőknek gondot jelent az is, hogy a gyapjúra nincs kereslet a kínai piac tavalyi bedőlése miatt. Jelenleg a 3800-4000 tonnás éves magyarországi gyapjúvágás mintegy 30 százaléka, körülbelül 1000-1500 tonna gyapjú állhat a kereskedők raktáraiban, hozzávetőleg 400 millió forint értékben.
