Matolcsy György jegybankelnök mentális képességeit kétségbe vonva jelentette be szerdai Quaestor-tüntetésen Szakács László szocialista képviselő, hogy törvényjavaslatot készítenek arra vonatkozóan, legyen kötelező a fontosabb állami intézmények vezetőinek alkalmasságát megvizsgálni.
– Mert az mégiscsak furcsa, hogy egy villamos- vagy mozdonyvezetőnek pályaalkalmassági vizsgálaton kell átesnie, az ország fejlődése szempontjából kiemelkedően fontos monetáris politika irányítójának alkalmasságát viszont senki nem vizsgálja – jelentett ki a politikus. Annak kapcsán vetődött föl benne a törvényjavaslat ötlete, hogy a minap a parlamentben föltett kérdésére zavaros választ adott a központi bank vezetője. A képviselő egyebek között arra lett volna kíváncsi, milyen tényekre alapozta Matolcsy azon állítását, hogy egy NATO-szövetséges támadást indított a magyar kormány, illetve a jegybank ellen. Konkrét válasz helyett azonban a jegybankelnök zavaros fejtegetésében Róna Péter közgazdász egy 2014-es vádját vélte felfedezni a támadás mögött, illetve arról kérdezte a képviselőt, hogy netán ő is ott volt-e akkor, illetve hogy vajon vásárolt-e hegedűt a jegybank, valamint hogy tudott-e a brókerbotrányról előzetesen. Ebből a széteső fejtegetésből vonta le azt a következtetést a képviselő, hogy érdemes lenne megvizsgálni Matolcsy György alkalmasságát a jegybankelnöki pozícióra.
– A válaszként kapott sok kérdésre bennem is fölmerült egy kérdés, nevezetesen, hogy Matolcsy kiszámíthatatlan-e, vagy beszámíthatatlan. Meg kell vizsgálni, hogy a munkájával járó stresszt mentálisan képes-e kezelni.
A tüntetésen egyébként mintegy 30-40 Quaestor-károsult jelent meg, akik a felügyelet munkájának hiányosságait olvasták a jegybanki vezetés fejére, illetve felháborodásukat fejezték ki, hogy hiába várnak a kártalanításra. Egy 81 éves károsult arról beszélt, ha végezte volna a dolgát a felügyelet, nem kerülhetett volna sor a csalássorozatra. Azt is nehezményezték, hogy miközben ők futhatnak a pénzük után, a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba már luxuslakásában piheni ki az eddigi vizsgálat fáradalmait. Transzparenseiken olyan feliratok voltak olvashatók, mint „Kártérítés nulla százalék, Fidesz bukás száz százalék”, vagy Matolcsy kedvenc szavajárását idézve „a kártalanítás blöff, blöff, blöff”, illetve hogy „Matolcsy-rokon szeretnék lenni, ide a pénzt”!
A jegybankelnök dolgozószobájával szemben tartott gyűlés végén a kicsi, de annál lelkesebb csoport hosszú ideig skandálta, „Matolcsy, gyere ki!”, „Tarsoly, börtönbe!, Matolcsy, börtönbe!”, illetve hogy – miután tárgyalni szerettek volna a jegybanki vezetéssel a kártalanításról – „Konzultáció, konzultáció!”. A kivezényelt tucatnyi rendőr eközben mobiltelefonnal, illetve kamerával rögzítette a történteket.
Kálmán-Pikó István, a Quaestor-károsultak egyik képviselője a tüntetésen ugyan nem volt ott, de Tarsoly Csaba házi őrizetének kapcsán lapunknak a következőket mondta: a házi őrizet elrendelésére azért kerülhetett sor, mert a vád az előzetes hírekkel szemben mégsem volt betonbiztos, hiszen a legfontosabb szakértői jelentés kiesett a perből. Ennek oka, hogy kiderült, az egyik szerző a felszámolással megbízott cégnek az ügyvezetője is volt egyben, azaz összeférhetetlenség állt fönn. Kálmán-Pikó szerint az is kérdéseket vet föl, hogyan lehetett ilyen szakértőt megbízni a jelentés elkészítésével.
De szerinte az is problémás, hogy a vád legfontosabb tanúi a Quaestor-ügy meglehetősen sötét figurái. Mindezen bizonytalanságokat érzékelve a bíró a fő vádlott házi őrizete mellett döntött. – S úgy tűnik, ez a megoldás a védelemnek is kényelmes, hiszen jelen állás szerint beláthatatlanul hosszú időre elhúzódik a per. Ez azért fontos, mert a luxuslakásában töltött házi őrizet is beleszámít a büntetésbe, s nem mindegy, hogy a saját lakás kényelmében vagy a börtönben tölti napjait a vádlott. Az egész szerencsétlen eljárásnak – benne a lassú és kellően nem megalapozott rendőrségi és ügyészségi vizsgálatnak – az az üzenete, hogy Magyarországon ezt is meg lehet úszni – tette hozzá.
– Az is érdekes – folytatta Kálmán-Pikó –, hogy a jegybank felügyeleti részlege ugyan azt állította, hogy a korábbi törvény értelmében ötévente kellett volna átfogó vizsgálatot indítani a Quaestor tevékenységének ellenőrzésére, ez mégsem történt meg. Ugyanis 2005 után csak 2013-ban indított átfogó vizsgálatot az akkori felügyeleti szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az is sokatmondó, hogy 2009-ben indult ugyan egy célvizsgálat, mert a Nemzeti Nyomozó Irodától feljelentés érkezett, hogy nem létező állampapírokkal kereskedik a Quaestor, de ez nem vezetett eredményre. Sőt, a 2013-as vizsgálat ugyan utal a korábbi ellenőrzésre, annak okára, de érdemi intézkedésre ekkor sem került sor, s a csalássorozat gond nélkül folytatódhatott tovább, amelynek során 210 milliárd forintnak veszett nyoma.
