Az elmúlt években nagyrészt az európai uniós támogatásoknak és a kedvező nemzetközi makrogazdasági környezetnek köszönhetően sikerült a hazai költségvetést stabilizálni. A válságot követő alacsony kamatkörnyezet, az európai konjunktúra, vagyis a gazdasági szempontból békésnek mondható időszak alkalmas lett volna a hazai költségvetés szerkezeti átalakítására. Ám a versenyképes közigazgatás irányába tett lépések, például a kormány bürokráciacsökkentő lépései ellenkező hatást értek el, miután az elmúlt években nemhogy csökkent, de egyenesen nőtt az állami alkalmazottak létszáma. Ez csak egy példa arra, hogy a kabinet semmilyen lépést nem tett a közigazgatás megújítása érdekében, és ez már komoly gondot okozhat jövőre. Erről tanúskodnak az Index birtokába került kormányzati dokumentumok is, melyek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) beismerte, hogy jövőre ismét elszállhat a hiány, vagyis megszorító intézkedésekre lehet szükség.
A szaktárca a 2018-as költségvetés tervezetében azt írja, hogy a tavalyi konvergenciaprogramban vállalt 1,8 százalékkal szemben 3 százalékos vagy még annál is magasabb lehet jövőre a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított hiány. Nagy kérdés: az idei évre tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos deficit ellenére hogyan fordulhat elő, hogy jövőre ismét három százalékra nő a hiány. Pedig az NGM arra számít, hogy 2018-ban 1100 milliárd forinttal nőnek a költségvetés bevételei. Az idei 4,1 százalékos bővülés után ugyanis jövőre 4,3 százalékkal nőhet a gazdaság. Az uniós támogatások gyorsuló lehívásának, a családi otthonteremtési programnak (csok) és a társasági adócsökkentésnek köszönhetően beindulhatnak a beruházások. A növekvő bérek hatására emelkedik a fogyasztás, ami szintén az adóbevételek növekedését idézi elő, sőt a gazdaság további „fehéredéséből” is pluszforrásokhoz jut a büdzsé, elsősorban az online pénztárgépek kiterjesztésének hatására.
Ugyanakkor sok egyszeri bevételtől esik el az állam 2018-tól, amelyekkel tavaly és idén még számolni tudott. Nem érkezik több extra pénz a növekedési adóhitelből, amellyel tavaly még sikerült a nagy multinacionális cégeket – legalábbis papíron – hazánkba csábítani. Lezárulnak a földárverések, amelyek éves szinten közel százmilliárdos egyszeri bevételt jelentettek a költségvetésnek. A különböző áfacsökkentések miatt is kisebb összegű adó kerül a költségvetésbe, miközben az állam tervezett kiadásai is meglódulnak. Az uniós támogatások felpörgetése miatt az államnak is hozzá kell tenni a saját önrészét a beruházásokhoz, ami automatikusan növeli a költségvetési kiadást. Összességében a tárca kimutatása szerint 484 milliárd forintot kellene valahogyan megspórolni, vagy ennyivel nagyobb bevételre szert tennie a büdzsének ahhoz, hogy teljesülhessenek az Európai Bizottságnak tavaly elküldött konvergenciaprogramban vállalt számok. A kiadások megvágása vagy az esetleges adóemelések is egyfajta megszorításként értelmezhetők már csak annak tükrében is, hogy óriási összegek érkezhetnek jövőre az Európai Uniótól.
