Bár a kormányzati kommunikáció szerint nincs kockázata a letelepedési engedélyek nemzetgazdasági szempontból megkönnyített kiadásának, ez nem teljesen fedi a valóságot. Most a kormány is belátta, komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországra és az Európai Unióra a kötvényprogram során kiosztott több ezer tartózkodási engedély – legalábbis erre utal egy a múlt héten elfogadott módosítás, amit egy salátatörvényben rejtettek el. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt azzal egészítették ki, hogy a Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt EU-n kívüli állampolgár akkor kaphat, ha „letelepedése Magyarország érdekeivel összhangban áll”. Ez lényegében azt teszi lehetővé, hogy bármilyen különleges indok nélkül el lehessen utasítani egy külföldi tartózkodási engedély iránti kérelmét.
Az elutasításra akkor is sor kerülhet, ha egyébként a törvényben meghatározott objektív kritériumoknak megfelel a letelepedést kérő személy. Sőt, az új jogszabályi pont elvi lehetőséget ad arra is, hogy a már kiadott letelepedési engedélyeket is visszavonják anélkül, hogy a külföldi állampolgár jogorvoslati lehetőséggel élhetne valamelyik magyarországi bíróságon. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi áll „összhangban Magyarország érdekeivel”, a törvényi kitétel értelmezése igen tág teret enged a jogalkalmazóknak, vagyis a magyar hatóságoknak, ami önkényes jogalkalmazáshoz vezethet. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter jegyezte dokumentum indoklása szerint a szigorítás Magyarország szuverenitásának biztosítása érdekében szükséges. – A nemzeti letelepedés engedélyezési feltételeként indokolt megkövetelni, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése az ország érdekében álljon, a nemzeti letelepedési engedély biztosítása ugyanis a feltételek teljesítése esetén sem alanyi jog – olvasható a már megszavazott, de még aláírásra váró törvénymódosító indítványban.
Ahogy beszámoltunk korábban, a Belügyminisztérium már a letelepedésikötvény-program elindulásakor is komoly aggályokat fogalmazott meg a külföldiek ellenőrzésével kapcsolatban. A 2012-es jogszabályba éppen emiatt került be az a kitétel, hogy a külföldi fél évig csak tartózkodási engedélyt kapjon, majd ezután igényelhesse a véglegesnek tekinthető letelepedési engedélyt. Ezt a szabályt a 2015-ös törvénymódosítás eltörölte, miközben kiterjesztették a családegyesítés körét a közvetlen családtagok mellett a nagyszülőkre is. A kormány a jogszabály tavalyelőtti liberalizálásától azt várta, hogy még több külföldi vesz részt a programban, még többen fizetnek a letelepedési engedélyért.
Lapunk úgy tudja, hogy a Belügyminisztériumban ma már kendőzetlenül beszélnek a letelepedésikötvény-program nemzetbiztonsági kockázatairól. Ez nem is csoda, hiszen a külföldi állampolgár gyorsított eljárásban, egy hónap alatt kapja meg a letelepedési engedélyét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól. A magyar hatóságoknak és titkosszolgálatoknak mindössze húsz napjuk van a külföldi nemzetbiztonsági ellenőrzésére, ami még a világ legfelkészültebb titkosszolgálatainak is teljesíthetetlen feladat lenne. Az sem könnyíti meg a hatóságok dolgát, hogy az erkölcsi bizonyítványt ott kell beszereznie a külföldinek, ahol a Magyarországra történő beutazását megelőzően lakott. Ahogy lapunk beszámolt róla, korábban ezt használta ki egy korábban jogerősen elítélt orosz állampolgár is, aki egy karib-tengeri adóparadicsom, Saint Kitts és Nevis hatóságától szerzett be erkölcsi bizonyítványt. Vagyis azáltal, hogy nem az állampolgárság szerinti hatóságtól kell a makulátlan előélettel kapcsolatos igazolást a külföldinek beszerezni, hanem a lakcím szerinti hatóságtól, könnyen kijátszható a szabályozás. Elég csak egy adóparadicsomban lévő lakcímre bejelentkezni, máris igényelhető a patyolattiszta erkölcsi bizonyítvány.
Mint arról korábban már többször is beszámoltunk, a kötvényüzlet lehet a jelenkori magyar gazdaság leginkább korrupciógyanús ügye.
