Nyomokban már felfedezhető a vagyonadó

Többéves előkészítő munkára lenne szükség ahhoz, hogy be lehessen vezetni a vagyonadó valamilyen formáját.

Horváth Attila
2017. 04. 05. 12:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem is olyan egyszerű idehaza bevezetni a vagyonadót, az ötlettel most többen is előhozakodtak az ellenzéki pártok közül. Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje is ennek szükségességéről beszélt az utóbbi hetekben. A Jobbik földesúradónak, a szocialisták luxusadónak nevezték el a közterhet.

Az utolsó, hasonló jellegű szándék még a Bajnai-kormány alatt, 2009-ben fogalmazódott meg. Oszkó Péter pénzügyminiszterként nyújtotta be az erről szóló törvényjavaslatot – az ingatlanadó mértéke például értéktől függően 0,25, 0,35 és 0,5 százalékos lett volna –, de ezt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és megsemmisítette. A Botka László-féle luxusadóötlet arról szól, hogy azoknak kellene többlet-hozzájárulást fizetniük, akiknek 1 millió forintnál nagyobb a havi jövedelmük, 100 millió forintnál több a vagyonuk, és 100 hektárnál nagyobb földterületük van. Ettől eltérnek a jobbikos tervek, amelyek alapján a progresszív földesúradó a 300 millió forint feletti éves vagyongyarapodásra terjedne ki, és a társadalom igazságérzetét szolgálná, ha 2002-ig visszamenőleg alkalmaznák.

„Magyarországon jelenleg nincs átfogó, általános vagyonadó. Valamilyen formában azonban létezik. Ilyen az ingatlanadó és a helyi adókról szóló törvényben szereplő építmény-, telek- és idegenforgalmi adó. Ide lehet sorolni az öröklési és ajándékozási illetéket, illetve a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Igaz, öröklésnél a közeli hozzátartozók és a házastársak esetében illetékmentességet biztosít a törvény” – mondta lapunknak a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Vadász Iván szerint a vagyonadóval az a legnagyobb baj, hogy a forgalmi és számított értékek meghatározása nagyon bonyolult, nehéz megállapítani, mi képezi az adóalapot. Hozzátette: a vagyonadó ideológiája az egyenlőtlenség kiküszöböléséhez kötődik, ám ahhoz, hogy a helyi adókon felül általános, központi közterhet is be lehessen vezetni, a vagyon nyilvántartását és értékelését szakmailag, illetve jogszabályilag is meg kell oldani. „Ez azonban nem könnyű feladat, kizárt, hogy az erre vonatkozó elképzeléseket már kidolgozták volna az ötletgazdák. Pontos szabályok kellenek arra vonatkozóan, hogyan kell értékelni a vagyont, miként kell nyilvántartani és bevallani. Ehhez többéves előkészítő munka kellene, a választásig hátralévő idő kevés hozzá. A járható út az lenne, hogy a jelenleg működő vagyonadókat intenzívebben alkalmazzák, teljesen új rendszer bevezetése most nem valósítható meg” – mondta Vadász Iván.

Az ötlet szerinte ráadásul könnyen vitatható, hiszen gépjárműadót és jövedelemadót is fizetünk, így az emberek nehezen értenék meg, miért kellene még ezeken túl is adózni. Mint hangsúlyozta, társadalmi vitát is kellene folytatni ahhoz, hogy létjogosultságuk legyen ezeknek az ötleteknek. Úgy véli, a nyugat-európai országokban sem hangsúlyos közteher a vagyonadó: ugyan bevezették Franciaországban és Németországban is, de nem igazán meghatározó például az általános forgalmi adóhoz képest.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.