A szakemberek szerint az sem elfogadható érv a MEKH részéről, hogy a szolárrendszerek nagymértékben terhelik a hálózatot, miután a napelemekkel ellátott otthonok is áramot vételeznek időnként a központi vezetékrendszerről, míg máskor áramot táplálnak bele. Ezeknek az erőműveknek ugyanis alacsony a teljesítményük, amit „helyben” felvesz a hálózat, így nem terhelik meg a központi rendszert.
A következő években – a kiadott engedélyek alapján – arra lehet számítani, hogy a napenergiával működő rendszerek hazai összes teljesítménye eléri az 1500 megawattot. Ez pedig nagyobb, mint az egyik újonnan megépíteni tervezett, 1200 megawattos paksi atomerőműblokk áramtermelő képessége. Ám miközben a két új paksi reaktor építése – a hivatalos számításokra alapozva – összesen 3600 milliárd forintnyi ráfordítást igényel majd, addig az épülő 1500 megawattnyi napelemes kapacitás nem az adófizetőket terheli, mivel zömében magánberuházásokról van szó. Emellett a napelemek leszerelésekor nem keletkeznek olyan különösen veszélyes hulladékok, mint a nukleáris üzemekben. A kormányzat azonban ennek ellenére 2015-től kilogrammonként 114 forint úgynevezett környezetvédelmi termékdíjat rótt ki a napelemekre azzal az indoklással, hogy a beszedett összeget a leszerelt napelemek ártalmatlanítására fordítja. Ám a mai napig megoldatlan a leszerelt napelemek elhelyezése, illetve feldolgozása – állítják szakértők.
