Tömegesen kérelmezték az elmúlt hetekben napelemes rendszerek telepítését háztartások és kisvállalkozók. Csak a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség megközelítőleg ezer beadvány elkészítésében segédkezett. A kérelmezők jellemzően 5 kilowatt feletti szolár- (napenergiával működő) egységek telepítését jelentették be. Így legalább 5000 kilowatt kapacitású háztartási méretű rendszer kiépítésére lehet számítani a következő egy évben – tudtuk meg a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökétől. Kiss Ernő elmondta: a sietség oka az volt, hogy a kormány a március vége után kért engedélyek alapján megépülő napelemes egységek tulajdonosaira úgynevezett elosztói teljesítménydíjat vet ki. Ennek az összege jelenleg nulla forint, de szinte bizonyos, hogy később változni fog. – Hiszen annak nincs értelme, hogy a kormány bevezessen egy olyan díjtételt, amely örökké nulla forint – jegyezte meg a szakember.
Emlékezetes: azon magánszemélyeknek, illetve vállalkozóknak, akik ez év március 31-e után adják be igényüket a területi áramszolgáltatóhoz egy háztartási méretű kiserőmű – így például egyenként 50 kilowattnál kisebb teljesítményű napelemes energiatermelő berendezések – felszerelésére, azoknak 4 kilowatt teljesítmény felett elosztói teljesítménydíjat kell fizetniük. Akiknek már van kiadott engedély a kezükben, azokat a teher nem érinti, de egy éven belül el kell végezniük a beruházást, mert tizenkét hónap leteltével érvényét vesztik az engedélyek a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) rendelete alapján. A szakemberek úgy látják, az új teher bevezetésével a kormány a napenergia hasznosításának terjedését igyekszik majd korlátozni.
A szakértők megerősítették: nem állja meg a helyét a MEKH-nek az az érvelése, hogy az új közteher kivetése az üzemeltetők többségét nem érinti, mert a családok zöme 4 kilowatt alatti teljesítményű berendezést üzemeltet. A valóságban ugyanis a jelenleg az országban működő 30-35 ezer háztartási naperőmű átlagos teljesítménye 8,3 kilowattóra.
A szakemberek szerint az sem elfogadható érv a MEKH részéről, hogy a szolárrendszerek nagymértékben terhelik a hálózatot, miután a napelemekkel ellátott otthonok is áramot vételeznek időnként a központi vezetékrendszerről, míg máskor áramot táplálnak bele. Ezeknek az erőműveknek ugyanis alacsony a teljesítményük, amit „helyben” felvesz a hálózat, így nem terhelik meg a központi rendszert.
A következő években – a kiadott engedélyek alapján – arra lehet számítani, hogy a napenergiával működő rendszerek hazai összes teljesítménye eléri az 1500 megawattot. Ez pedig nagyobb, mint az egyik újonnan megépíteni tervezett, 1200 megawattos paksi atomerőműblokk áramtermelő képessége. Ám miközben a két új paksi reaktor építése – a hivatalos számításokra alapozva – összesen 3600 milliárd forintnyi ráfordítást igényel majd, addig az épülő 1500 megawattnyi napelemes kapacitás nem az adófizetőket terheli, mivel zömében magánberuházásokról van szó. Emellett a napelemek leszerelésekor nem keletkeznek olyan különösen veszélyes hulladékok, mint a nukleáris üzemekben. A kormányzat azonban ennek ellenére 2015-től kilogrammonként 114 forint úgynevezett környezetvédelmi termékdíjat rótt ki a napelemekre azzal az indoklással, hogy a beszedett összeget a leszerelt napelemek ártalmatlanítására fordítja. Ám a mai napig megoldatlan a leszerelt napelemek elhelyezése, illetve feldolgozása – állítják szakértők.
