Kilőttek az önkéntes nyugdíjpénztárak az év első negyedében, de szakértők szerint nem tart sokáig az aranykor, mert a megtakarításokra általánosan is igaz, hogy egyre nehezebb kiugró hozamot elérni, s ez alól a nyugdíjpénztárak sem tudják kivonni magukat. Egyelőre azonban akadnak olyan önkéntes pénztári portfóliók – elsősorban a nagyobb kockázattal működők –, amelyek az év első három hónapjában 3-4 százalékos hozamot írtak jóvá ügyfeleik számláin. A Bankmonitor számításai szerint szerencsés esetben akár évi 13 százalékos hozam sem elképzelhetetlen ezeknél.
A fölfelé ívelő időszaknak azonban vége, s a jövőben arra kell számítani, hogy már az évi 4-5 százalékos hozamért is nagyon meg kell dolgozni. Ez egyrészt a mind gyengébb befektetési lehetőségek, másrészt pedig a lassan beinduló infláció miatt van. Annál is fontosabbak ezek a hozamok, mert egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az állami nyugdíjból a jövőben egyre kevésbé lehet megélni, valamiféle bevétellel azt ki kell egészíteni. Erre tökéletesen alkalmas az önkéntes nyugdíjpénztárban összegyűjtött pénz. Nem mindegy azonban, hogy a befizetéseket, valamint az utánuk járó húszszázalékos adókedvezményt mekkora hozammal növeli a nyugdíjpénztár.
A Bankmonitor által vizsgált nyugdíjpénztári portfóliók hozamai az első negyedévben azt mutatták, hogy a legbiztonságosabbnak tartott klasszikus portfóliók az inflációt is figyelembe véve már veszteséget termeltek: a vizsgált kilenc portfólióból ötnek a hozama a 2,9 százalékos februári infláció alatt maradt. A legnépszerűbb, kiegyensúlyozott portfólióba fektetők jobban jártak, hiszen legtöbbjüknek 1-1,5 százalékos reálhozamot írtak jóvá. A legkockázatosabb, növekedési portfólióba tartozók pedig még ennél is nagyobb, 5-6 százalékos hasznot rakhattak zsebre.
Bár ezen számok alapján úgy tűnik, érdemes megkockáztatni, hogy az utóbbiban fialtassa pénzét az ember, a hosszabb távú adatok áttekintése mást mutat. Tíz évre visszatekintve ugyanis arra a következtetésre jutottak a Bankmonitor elemzői, hogy alig-alig van különbség a hozamok között. A legnagyobb meglepetés talán az, hogy az idei év első harmadában jócskán lemaradó klasszikus portfólió bizonyos években jobban teljesített, mint a kockázatosabb, de nagyobb hozamot ígérő befektetési formák.
A hozamok mellett nagyon fontos az is, hogy mekkora összeget tud elhelyezni az ügyfél a számlán. Saját maga is befizethet – ami után húszszázalékos adókedvezményben részesül –, de a munkáltatója is utalhat a számlájára. Ez utóbbi lehetőség azonban az idén kevésbé népszerű, mert a kafetériarendszerben korábban nyújtott kedvező adóteher melletti utalásra ma már nincs lehetőség. Kravalik Gábor, a nagyobb önkéntes nyugdíjpénztárakat összefogó pénztárszövetség elnöke lapunknak korábban elmondta, jelenleg is folynak a kormányzattal tárgyalások arról, hogy valamilyen formában ismét ösztönözzék a munkáltatói befizetéseket. Reményeik szerint már ebben az évben sikerre vezethetnek az egyeztetések. Az pedig, hogy a kormány hajlandó az ügyben tárgyalni, azt mutatja, egyelőre rémhírnek tekinthetők azok a feltételezések, hogy a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az önkéntes pénztárakat is beszántják.
