Az építőipar tartós szárnyalásához a bérek emelkedésére, a munkakörülmények javítására, a hatékonyság növelésére és a szakmai oktatás valódi, rendszerszintű reformjára van szükség – írja az Ígylakunk.hu. A szakmai portál elemzése szerint az építőipari kilátások tavaly december óta folyamatosan javulnak: rengeteg lakásberuházás indult és indul, hamarosan újabb nagy állami építkezések is elkezdődnek. Az elmúlt egy évtizedben azonban az ágazat 50 ezer munkavállalót veszített. Mára minden építőipari szakma területén megjelent a munkaerőhiány: a szakmunkásoktól a mérnökökig. Jelenleg 20-30 ezer munkavállaló hiányzik az építőiparból.
A tanulmány szerint a kivándorlás folytatódik, és a bérrendezés, valamint a munkakörülmények jelentős javulása nélkül nem is fog megállni. A hazai munkaadók ugyanis képtelenek versenyezni egy osztrák vagy német céggel, amely bejelentett, tisztességes munkabért – átlagban havi 240 ezer forintot –, megfelelő munkahelyi körülményeket, 13. és 14. havi munkabért és más kedvezményeket is nyújt.
– Az építési szektor működését az is befolyásolja, hogy Magyarországon kedvezőtlen a kivitelezői szektor szerkezete. A jelenleg működő 89 ezer vállalkozás 95,67 százaléka mikrovállalkozás, ezek többnyire a rendszerváltás után született kényszervállalkozások – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökségi tagja a portálnak. Tóth Istvánné hozzátette: az ínséges években a túl sok vállalkozó gyakran egymás alá ígért az amúgy is alulértékelt piacon, így az óradíjak rendkívül alacsony szinten rekedtek meg. Ma az átlagos rezsióradíj 2800 forint, ami versenyképtelen a nyugat-európai bérekkel szemben. Sőt más hazai ágazatokkal szemben is: például egy autószerelő óradíja minimum ennek a duplája.
Az elvándorlást tetézi az elöregedés az ágazatban, sok a nyugdíjközeli vállalkozó, utánuk nem jönnek újak. A tapasztalatok szerint az építőipari szakiskolákban végzettek közül tízből két fiatal marad a szakmában. Az anyagi és munkahelyi körülmények mellett ennek oka az építőipar alacsony presztízse, a fejlődés, az előrelépés lehetőségének hiánya.
Eltér István, a Magyar Építészkamara (MÉK) alelnöke úgy látja: ötven éve nem tapasztalt hiány van építészekből is. Nagy tervezőirodák kénytelenek pályázatokat, felkéréseket visszautasítani kapacitáshiány miatt. Ha Olaszországhoz hasonlítjuk a magyar helyzetet, ott lakosságszám arányában háromszor annyi építész dolgozik, mint nálunk, de Németországban, Portugáliában is magasabb ez az arány – fűzte hozzá az alelnök.
– A sok beruházás miatt olyannyira megnőtt az igény a tervezőirodáknál, hogy a frissen végzettek már válogathatnak az irodák között, sőt már a végzős évfolyamon is toboroznak, és a fizetések megközelítőleg a korábbi két-két és félszeresére nőttek az utóbbi időben – mondta Perényi Tamás, a BME lakóépület-tervezési tanszékének vezetője. Mint hangsúlyozta: nem képeznek kevesebb szakembert, mint korábban – az ország öt egyetemén legalább négyszáz fiatal végez évente –, de a jelentős részük azonnal külföldre szerződik.
Az utánpótlás biztosítását nehezíti, hogy a megbízások halmozása és a sok kötelező adminisztráció miatt az irodák már önállóan dolgozni tudó munkaerőt keresnek, így alig van hely itthon, ahová az egyetemisták gyakorlatra mehetnek. A MÉK alelnöke szerint a hazai képzés jó és mindenhol elismert, így a fiatal építészek könnyen elhelyezkednek a külföldön eltöltött gyakorlat után. – Sajnos a legjobbak kint is maradnak – jegyezte meg.
