Eláll a Falus Zsolt ellen jó hírnevének megsértése miatt indított pertől az UniCredit Bank – közölte a bírósággal a pénzintézet. A bankot képviselő, az igazságügyi miniszter nevét viselő Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda jogásza, Nagy Zoltán István a hatóságnak küldött levelében azzal indokolja a visszalépést, hogy Falus a pert is a bank jó hírnevének megsértésére használja. Ezt az álláspontot kérdésünkre a bank is megerősítette: az alperes a jelen pert is a felperes jó hírnevét sértő nézeteinek terjesztésére használja fel, és így eszközévé vált annak, hogy ezzel az alperes további jogsérelmet okozzon.
Kérdésünkre az alperes Falus Zsolt elmondta, nehezen értelmezhető a banknak a pertől való elállásra adott magyarázata. Ha végül is értelmet keres benne, akkor csak arra juthat, hogy a jövőben bátran hangoztathatja azon nézeteit, amelyek miatt a pénzintézet beperelte. Falus szerint e nyakatekert magyarázat mögött az állhat, hogy a bank tart azoktól a bizonyítékoktól, amelyeket – állításait alátámasztandó – elő akart terjeszteni a következő tárgyalási napon, illetve hogy nagy nyilvánosságot kapnak a per során az általa megfogalmazott kritikák. Az alperes arra is fölhívta a figyelmet, hogy állítása szerint a banknak az ő devizahitelén nem volt kockázata, mert a hitelt nyújtó bank egy harmadik féllel kötött szerződésben biztosította be magát erre az esetre, s ezt bizonyítani is tudja. A megszaladó forintárfolyam miatt ugyanis a fölvett devizahitel jelentősen megnövekedett összegére már nem nyújtott fedezetet a bank által megterhelt ingatlan értéke. S miután fedezetlen kölcsönt nem nyújthat a bank, harmadik szereplővel kötött szerződésben mentesítette magát a hitel kockázatának viselése alól. Vagyis a bankot a hitel bedőlése esetén sem éri kár. Problémásnak tartja Falus azt is, hogy a hitelszerződése mögött álló egyéb szerződésekről ő nem tudott, s így megítélése szerint jogszerűen létre sem jöhetett a devizahitel-szerződése.
Az általunk megkérdezett szakértő szerint is elképzelhető, hogy a bank a hitel visszafizetésének biztosítékaként valamilyen szerződést kötött, az azonban ki van zárva, hogy az esetleg megkapott összeget az adóson is behajtsa. A tartozás visszafizetése után az adós már annak tartozik, aki kiegyenlítette a bank követelését. Ha viszont erről a háttérben lévő szerződésről nem tudott az ügyfél, és az általános szerződési feltételekben sem esik róla szó, ráadásul annak terheit a nyakába akarják varrni, akkor hibázott a bank, és semmis lehet a szerződés.
A mostani hír előzménye, hogy a bank jó hírnevének megsértése miatt indított per februári tárgyalásán a pénzintézet képviselője három pontban foglalta össze kifogásait Falus Zsoltnak a Hír TV-n elhangzott kijelentései kapcsán. Először is Falus arra a műsorvezetői kérdésre, hogy nehezen képzelhető el egy bank fölszámolása, azt válaszolta, nem is erről van szó, egyelőre végrehajtás folyik a bank ellen. (A volt devizahiteles a bank ellen végrehajtást kért, mert véleménye szerint nem adta ki a személyes adatai kezelésével kapcsolatos összes információt.) A második kifogás arra vonatkozott, hogy Falus szerint a bank azzal tévesztette meg, hogy ingatlana a fedezete az általa fölvett hitelnek, holott eredetileg sem az ingatlan volt a kölcsön fedezete. Harmadszor a bank Falusnak azt a kijelentését kifogásolta, hogy a kockázatkezelés miatt különböző biztosítékok tartoztak a szerződéshez, s így a bankot akkor sem éri veszteség, ha az adós fizetésképtelenné válik.
