Egészen elképesztő folyamatok zajlanak a letelepedési kötvények ügyében. Hiába függesztette fel a kormány a pénzért vásárolt letelepedés intézményét múlt pénteken, a korrupciógyanús üzlet részleteit tovább titkolja a kormánypárt. Lapunk hosszú ideje foglalkozik a témával. Ez idő alatt hozzászoktunk, hogy a kormány és a parlament nem válaszolnak az újságírói megkeresésekre. A lapunk által indított hivatalos eljárások, vagyis közérdekűadat-igénylések esetében is ellenállást tapasztaltunk, ezért a Transparency International (TI) korrupció elleni civil szervezet segítségével több pert is indítottunk a programban részt vevő intézmények ellen. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának eredetileg nyolc kérdést tettünk fel, amelyek véleményünk szerint közérdekű adatnak minősülnek. A bíróság végül úgy döntött, hogy mivel egy éven belül többször kérdeztük meg ugyanazt, ezért megvalósult az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotörvény) azon bekezdése, miszerint egy éven belül nem lehet ugyanazt kérdezni. Egy pont esetében azonban a perre vitt adatigénylésünk során először tettük fel a kérdést, ezt a Fővárosi Törvényszék megalapozottnak tartotta, arra kötelezte a gazdasági bizottságot, hogy adja ki lapunknak azokat az adatokat, amely alapján a Migrat Immigration Asia Ltd. nevű vállalkozás engedélyt kapott a testülettől letelepedési kötvények jegyzésére. A decemberi ítélet januárban emelkedett jogerőre, de a bizottság a mai napig nem küldte el az adatokat. Külön érdekesség, hogy az Országgyűlésnek, mint a törvényhozás „szentélyének” egyik bizottsága nem tartja be a hatályos magyar jogszabályokat.
Miközben a kormánypártok mindent elkövetnek a letelepedési állampapír programjával kapcsolatos közérdekű adatok eltitkolásáért, jól látszik, hogy egyre nehezebb információhoz jutni a kormány által szigorított Infotörvény alapján. Az egy éven belüli kérdésismétlésbe ugyanis a legtöbb újságíró belefut, miután kénytelen számtalan alkalommal megkeresni a hivatalokat. Lapunk éppen emiatt döntött úgy, hogy a TI segítségével újrakezdi a gazdasági bizottság elleni pert, amelynek hétfőn volt az első fordulója. A gazdasági bizottságot képviselő ügyvéd a per megszüntetését kérte, miután arra hivatkozott, hogy nem a TI ügyvezető igazgatója írta alá a Karsai ügyvédi iroda megbízását, hanem Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője. Az első tárgyalási napon azonban kiderült, hogy Ligeti Miklósnak is van aláírási joga, így a per tovább folytatódik. Ezek a trükkök nem egyedülállóak. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen lapunk első fokon nyert, de az ÁKK másodfokra vitte az ügyet. A fellebbezést azonban hibásan adta be az adósságkezelő, amelynek az a következménye, hogy tovább halasztódik a másodfokú tárgyalás kiírása. Ezt akár időhúzásként is lehet értelmezni, hiszen a bíróság az adósságkezelőt iratpótlásra kötelezte. Korábban az is előfordult, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal kért pénzt azért, hogy közérdekű adatokat adjon ki lapunk részére.
