Az elmúlt években Európán belül hazánkban zajlott le az egyik legnagyobb adóátrendeződés, melynek nyertesei közé tartoznak a multinacionális vállalatok is, noha a rájuk kivetett ágazati különadók valamelyest árnyalják a képet. Az általános tendenciának megfelelően ugyanis a jövedelemadókról a forgalmi adókra helyeződött át a hangsúly, ami – a magyar szabályozási sajátosságokkal együtt – kedvez a nagy cégeknek. Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere segítségével annak jártunk utána, hogy ez az adóátcsoportosítás hogyan hatott a cégek, különösképpen a multinacionális vállalatok adózására.
A 2010-et megelőző években 16 százalékos volt a társasági adó (tao) mértéke, ehhez 10 százalékos, kedvezményes kulcs járt, amelyet azonban csak kivételes jelleggel és feltételek – például rendezett munkaügyi kapcsolatok, minimálbérnél magasabb jövedelem melletti foglalkoztatás, az elvárt jövedelemnél magasabb adóalap – mellett lehetett alkalmazni. Mindez jelentősen megváltozott 2010 augusztusában, amikor – a korábbi kondíciók nélkül – 500 millió forintos eredményig 10, felette 19 százalékban állapították meg a tao kulcsait. Ez a lépés elsősorban a kisebb és a közepes cégeknek kedvezett Jancsa-Pék Judit szerint.
Ám a kormány hamarosan bővíteni kezdte a társasági adóból levonható támogatások rendszerét, így a cégek a társasági adón keresztül támogathatták az előadó-művészetet, a filmeket és a sokat vitatott látványcsapatsportokat. Ez tükröződött a költségvetés társaságiadó-bevételében, amely 2015-ig fokozatosan csökkent, majd 2017-ig újra emelkedett. Ez utóbbi jelenség egyik oka az lehetett, hogy a kedvezményezett szervezetek támogatására bevezették az adófelajánláson alapuló rendszert, így a cégek többletfinanszírozás nélkül tudják az adó egy részét a kiválasztott célra „átirányítani”. Az idei évtől újból csökkenhet a költségvetés bevétele a nyereségadóból, hiszen egységesen kilenc százalékra mérséklődött a kulcs, és több új adókedvezmény is megjelent. Szakértők szerint a kis cégek azonban semmit sem fognak érezni a változásból, ez a lépés ugyanis egyértelműen annak az alig több mint ezer vállalkozásnak kedvez, melynek adóalapja meghaladja az 500 millió forintot. Ezek többsége a magyar gazdasági szerkezet sajátosságai miatt külföldi tulajdonosi hátterű társaság, vagyis multi, amelyek közül eddig is számosan éltek a beruházási adókedvezményekkel. Igaz, a társasági adó engedményeit az újabb és újabb különadók kompenzálták. A különadók csekély számuk miatt 2009-ig nem számítottak jelentős költségvetési bevételforrásnak, 2010–2012 közt viszont már a társasági adóval nagyjából azonos nagyságrendet képviseltek a költségvetés bevételein belül, 2013-tól pedig jelentősen meghaladják azt.
