– A különadó-bevételek drasztikus növekedésének egyik fő oka, hogy számuk évente nőtt, 2004-től összesen 16 ilyen adónemet vezettek be. A legjelentősebbek a bankadó, a kiskereskedelmet, az energiaszektort és a távközlést érintő, úgynevezett egyes ágazatokat terhelő különadók, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték. Az Európai Bizottság elemzése szerint az egyes ágazatokat terhelő adónemek hozzájárultak a beruházások csökkenéséhez, mivel kiszámíthatatlanná tették a gazdasági környezetet. A különadók bevezetésével párhuzamosan került hazánk a bizottság látókörébe is, az új adónemek miatt ugyanis több esetben is kötelezettségszegési, vagy éppen tiltott állami támogatás miatti eljárás indult Magyarország ellen. Ilyen sorsra jutott a távközlési szektor, valamint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet terhelő ágazati különadó, a reklámadó, a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj is. – Az unió ezek közül többet szigorúan be is tiltott – mondta a szakértő.
Jancsa-Pék Judit arra is rámutatott, hogy a taokulcs csökkenésével párhuzamosan növekedni kezdett az áfa szerepe. 2009 júliusában 20-ról 25 százalékosra emelkedett a normál kulcs, az Európai Unió (EU) legmagasabb adókulcsát, 27 százalékot pedig 2012 januárjától alkalmazzuk. A magas áfát elsősorban a fogyasztó, vagyis az átlagpolgár fizeti meg, ugyanakkor rendkívül érzékennyé tette hazánkat az áfacsalásokkal szemben, amelyek ellen növekvő adminisztrációval harcolnak a hatóságok. A csalások kivédésére hazánk többször próbálkozott az úgynevezett belföldi fordított adózás kiterjesztésével, azonban az uniós piactorzító hatások miatt ezt az EU nem engedélyezte, így a kedvezményes kulcsokat egyre szélesebb körben alkalmazzuk.
