Az elmúlt években Európán belül hazánkban zajlott le az egyik legnagyobb adóátrendeződés, melynek nyertesei közé tartoznak a multinacionális vállalatok is, noha a rájuk kivetett ágazati különadók valamelyest árnyalják a képet. Az általános tendenciának megfelelően ugyanis a jövedelemadókról a forgalmi adókra helyeződött át a hangsúly, ami – a magyar szabályozási sajátosságokkal együtt – kedvez a nagy cégeknek. Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere segítségével annak jártunk utána, hogy ez az adóátcsoportosítás hogyan hatott a cégek, különösképpen a multinacionális vállalatok adózására.
A 2010-et megelőző években 16 százalékos volt a társasági adó (tao) mértéke, ehhez 10 százalékos, kedvezményes kulcs járt, amelyet azonban csak kivételes jelleggel és feltételek – például rendezett munkaügyi kapcsolatok, minimálbérnél magasabb jövedelem melletti foglalkoztatás, az elvárt jövedelemnél magasabb adóalap – mellett lehetett alkalmazni. Mindez jelentősen megváltozott 2010 augusztusában, amikor – a korábbi kondíciók nélkül – 500 millió forintos eredményig 10, felette 19 százalékban állapították meg a tao kulcsait. Ez a lépés elsősorban a kisebb és a közepes cégeknek kedvezett Jancsa-Pék Judit szerint.
Ám a kormány hamarosan bővíteni kezdte a társasági adóból levonható támogatások rendszerét, így a cégek a társasági adón keresztül támogathatták az előadó-művészetet, a filmeket és a sokat vitatott látványcsapatsportokat. Ez tükröződött a költségvetés társaságiadó-bevételében, amely 2015-ig fokozatosan csökkent, majd 2017-ig újra emelkedett. Ez utóbbi jelenség egyik oka az lehetett, hogy a kedvezményezett szervezetek támogatására bevezették az adófelajánláson alapuló rendszert, így a cégek többletfinanszírozás nélkül tudják az adó egy részét a kiválasztott célra „átirányítani”. Az idei évtől újból csökkenhet a költségvetés bevétele a nyereségadóból, hiszen egységesen kilenc százalékra mérséklődött a kulcs, és több új adókedvezmény is megjelent. Szakértők szerint a kis cégek azonban semmit sem fognak érezni a változásból, ez a lépés ugyanis egyértelműen annak az alig több mint ezer vállalkozásnak kedvez, melynek adóalapja meghaladja az 500 millió forintot. Ezek többsége a magyar gazdasági szerkezet sajátosságai miatt külföldi tulajdonosi hátterű társaság, vagyis multi, amelyek közül eddig is számosan éltek a beruházási adókedvezményekkel. Igaz, a társasági adó engedményeit az újabb és újabb különadók kompenzálták. A különadók csekély számuk miatt 2009-ig nem számítottak jelentős költségvetési bevételforrásnak, 2010–2012 közt viszont már a társasági adóval nagyjából azonos nagyságrendet képviseltek a költségvetés bevételein belül, 2013-tól pedig jelentősen meghaladják azt.
– A különadó-bevételek drasztikus növekedésének egyik fő oka, hogy számuk évente nőtt, 2004-től összesen 16 ilyen adónemet vezettek be. A legjelentősebbek a bankadó, a kiskereskedelmet, az energiaszektort és a távközlést érintő, úgynevezett egyes ágazatokat terhelő különadók, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték. Az Európai Bizottság elemzése szerint az egyes ágazatokat terhelő adónemek hozzájárultak a beruházások csökkenéséhez, mivel kiszámíthatatlanná tették a gazdasági környezetet. A különadók bevezetésével párhuzamosan került hazánk a bizottság látókörébe is, az új adónemek miatt ugyanis több esetben is kötelezettségszegési, vagy éppen tiltott állami támogatás miatti eljárás indult Magyarország ellen. Ilyen sorsra jutott a távközlési szektor, valamint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet terhelő ágazati különadó, a reklámadó, a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj is. – Az unió ezek közül többet szigorúan be is tiltott – mondta a szakértő.
Jancsa-Pék Judit arra is rámutatott, hogy a taokulcs csökkenésével párhuzamosan növekedni kezdett az áfa szerepe. 2009 júliusában 20-ról 25 százalékosra emelkedett a normál kulcs, az Európai Unió (EU) legmagasabb adókulcsát, 27 százalékot pedig 2012 januárjától alkalmazzuk. A magas áfát elsősorban a fogyasztó, vagyis az átlagpolgár fizeti meg, ugyanakkor rendkívül érzékennyé tette hazánkat az áfacsalásokkal szemben, amelyek ellen növekvő adminisztrációval harcolnak a hatóságok. A csalások kivédésére hazánk többször próbálkozott az úgynevezett belföldi fordított adózás kiterjesztésével, azonban az uniós piactorzító hatások miatt ezt az EU nem engedélyezte, így a kedvezményes kulcsokat egyre szélesebb körben alkalmazzuk.
