Nem az a legnagyobb gond, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hogyan nem szedi be az adótartozásokat, hanem az az igazi kérdés, miként keletkezhet egyáltalán ilyen hatalmas összeg – szögezték le a lapunknak nyilatkozó szakértők. Arról faggattuk őket, miként értékelik, hogy az adóhatóság tavaly óriási, a jövő évi oktatási büdzsé harmadát meghaladó pénzről, 637 milliárd forint követelés behajtásáról mondott le a „várható nemleges megtérülés” okán. Ráadásul eközben minden évben átlagosan hat-hétezer milliárd forint (a bruttó hazai termék csaknem húsz százaléka) tűnik el nyomtalanul a szürkegazdaság bugyraiban.
– A NAV évkönyve valójában nem nyújt pontos tájékoztatást, elnagyoltak a számok. Valószínűleg azért, mert a részletes adatok nem túl dicséretesek. Sok kérdést vetnek fel az eredmények, amire nem kapunk választ – mondta lapunknak a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Vadász Iván szerint jó lenne, ha elmondanák, miként keletkezett ez a 637 milliárd forint, de nem tudjuk, milyen összetételű ez az összeg, nem közölték azt sem, hogy kisebb vagy nagyobb tételekből épült-e fel. Éppen ezért joggal teheti fel ezek után a kérdést bárki, hogy az ő tartozását miért nem engedi el a NAV. Ugyanakkor szerinte nem új keletű módszerről van szó, a korábbi kormányok idején is voltak nagy elengedések. A szakértő hozzátette, a mostani adóhatósági táblázatból megdöbbentő kép rajzolódik ki arról, hogy a vagyonok milyen könnyen el tudnak tűnni. Mint mondta, az adóhatározatokat a revizori részlegen állapítják meg az adóellenőrzések során, de a végrehajtás ennek mindössze húsz százalékát képes beszedni.
– Úgy tűnik, Magyarországon gond nélkül szűnhet meg egy cég, de előtte a tulajdonos még kimentheti a vagyont.
Ha valaki például eladja a cégét egy hajléktalannak, akkor a törvény kimondja: ha az eladónak adótartozása volt, vagy rosszhiszeműen adott túl rajta, akkor meghatározott feltételekkel, a magánvagyonával felel. Ám ha ezt az úgynevezett mögöttes felelősséget szeretné érvényesíteni az adóhatóság, akkor olyan eljárást kell lefolytatnia, amit bíróság előtt is meg lehet támadni. Ez olyan hosszú időt és annyi energiát igényel, amire a NAV-nak nincs kapacitása, így az esetek töredékében indul csak eljárás – beszélt a nagy adótartozások felhalmozódásának lehetséges okairól a szakértő.
– A rendszernek úgy kellene működnie, hogy ezek a cégek ne tudjanak eltűnni, így megúszva az adófizetést – mondta lapunknak ezzel kapcsolatban Csath Magdolna közgazdász. Hozzátette, sokan az adóelkerülés mellett azért döntik be saját cégüket, hogy ne kelljen kifizetni a beszállítóikat. Szerinte a szabályozást kellene úgy alakítani, hogy senkinek ne legyen lehetősége megúszni az adófizetést. Ha szabálytalanságot követnek el, a hatóságnak ugyanolyan szigorúan kellene fellépnie a külföldi cégekkel és a nagyvállalatokkal szemben, mint általában a magyar kisvállalkozásokkal. Akkor biztosan nem jöhetne össze a 637 milliárd forint.
Jóval nagyobb az az összeg, évi 6-7 ezer milliárd forint, amely nem is kerül az adóhatóság látóterébe az Állami Számvevőszék elnöke szerint. Domokos László a kormánypárti Magyar Időknek nyilatkozott a szürkegazdaság lehetséges méretéről. Ez az összeg valószínűleg becslésen alapszik, mindenesetre azt jelenti, hogy a GDP közel 20 százaléka után nem adóznak az ügyeskedők, ami szintén óriási bevételkiesést jelent. Kérdésünkre válaszolva Csath Magdolna elmondta, ha a feketegazdaság kifehérítésével növekedne az adóbevétel, azzal természetesen sok mindent lehetne kezdeni. Az első és legfontosabb feladat az államadósság csökkentése lenne. Ez ugyanis az egyik legnagyobb gátja annak, hogy Magyarország fejlődjön.
A visegrádi országok – hazánkon kívül Lengyel-, Csehország és Szlovákia – között azért gyengébb a versenyképességünk, mert többi államban 50 százalék körüli az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, míg nálunk ez mintegy 70 százalékon áll. Ezt és a kamatait is fizetnünk kell, ezért a pénzt nem tudjuk a szükséges fejlesztésekre, például oktatásra, egészségügyre vagy technológiai korszerűsítésre költeni. A másik lehetőség a több bevétel hasznosítására az lenne, hogy nem az adósságot csökkentjük, hanem olyan területre fektetjük be, ami hosszú távon jár eredménnyel. Ilyen lehetne például a felsőoktatás, az innováció vagy a felnőttképzés. De még adócsökkentésre is fordíthatnánk ezt az összeget: többek között az általános forgalmi adó (áfa) mérséklésére, és nem fokozatosan, tételenként kellene levinni az áfát, hanem rendszerszemléletben, egységesen és egyszerre. Csökkenteni kellene továbbá a munkavállalók terheit is, nem csak a munkáltatókét.
A közgazdász hozzátette, jelenleg is nőnek a költségvetés bevételei, de ha kisebb lenne a feketegazdaság, akkor a többletbevétel lehetővé tenné a lakosság adó- és járulékterheinek további lefaragását.
