Az idei első negyedévben a beruházások volumene 34,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Fontos megjegyezni, hogy tavaly az első negyedévben bezuhant az ágazat, miután a beruházások éves alapon számítva közel tizenöt százalékot csökkentek. A két adatból is kitűnik, hogy a hazai beruházások alakulása szorosan leköveti az Európai Uniótól érkező fejlesztési forrásokat. Míg tavaly a ciklusváltás miatt alig érkezett brüsszeli forrás Magyarországra, addig idén, a 2014–2020-as új, uniós finanszírozási program hatására megnyíltak az uniós pénzcsapok.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az alacsony bázissal kapcsolatban megjegyezte: a több mint 30 százalékos idei növekedéssel sem sikerült a 2015-ös beruházási szintet összegszerűen elérni. – A friss adat alapján a beruházások elkezdték ledolgozni a tavalyi hátrány, a múlt év egészében ugyanis 20 százalékos volt a hanyatlás – tette hozzá. Németh Dávid szerint a tavalyi beruházási rátánk elmaradt az eurózóna szintjétől, az idén pedig elkezdődik a felzárkózás. – Általánosságban elmondható, hogy ha 20 százalékos szint alatt marad a bővülés, akkor a beruházások nem feltétlenül fedezik az amortizációt. Az idén pedig a magyar beruházások enyhén 20 százalék felett lehetnek – tette hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a friss adatokkal kapcsolatban megjegyezte: a kiemelkedően magas növekedési ütem nem csak bázishatásoknak köszönhető, hanem a beruházások érdemi gyorsulásának, mivel egy negyedév alatt szezonálisan kiigazítva 7,4 százalékkal emelkedett a beruházások volumene. A gép- és berendezésberuházások 25 százalékkal, az építési beruházások 49, míg a vállalkozások beruházásai közel 40 százalékkal nőttek. – A beruházások bővülésében szerepet játszott, hogy a vállalkozások kapacitásnövelő beruházásainak élénkülése mellett a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus elindított programjaiknak tényleges megvalósítása is nagyobb lendületet vett – tette hozzá. Suppan szerint kifejezetten kedvező, hogy a feldolgozóipari beruházások 32 százalékkal bővültek, a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása területén. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye nőtt (56 százalékkal), ahol a lakásépítések és az üzleti célú ingatlanfejlesztések egyaránt növekedtek. A szállítás, raktározás beruházásainak volumene – elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és -felújítások újbóli megindítása következtében – 48 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az elemző a következő negyedévekben továbbra is erőteljes növekedésre számít, noha a javuló bázishatás miatt a növekedési ütem lassulhat. – A növekedést a felfutó EU-s támogatások mellett a lakás- és irodaépítési láz, a jelentős autóipari beruházások és az állami építkezések is támogatják, amelyek hatásai – a tavaly elindított lakásépítések és irodaépítések átadásával – döntően a második félévtől lesznek láthatóak, és a következő évekre is átnyúlnak – mondta. Suppan Gergely szerint idén 20 százalékhoz közeli, jövőre pedig további 10 százalékos növekedésre lehet számítani a beruházásoknál a tavalyi 20 százalékos visszaesést követően.
