Feleakkora kamattal kap az ember lakáshitelt az osztrák fővárosban, mint Budapesten, ha hosszabb távra fix kamatozású hitelt választ a lakásvásárlásnál. Jól mutatja a kamatszintek különbségét, hogy amíg Bécsben egy tíz évre rögzített kamatozású kölcsön átlagos kamata 2,2 százalék, addig nálunk ugyanez 5,4 százalék. Valamivel kisebb a különbség, ha az egy éven belüli kamatperiódusra kötött szerződésekben rögzített kamatokat tekintjük. Ez esetben az osztrák lakásvásárlóknak átlagosan 1,8 százalékos kamatot kell fizetni, míg Magyarországon ugyanezért a szolgáltatásért 3,4 százalékot – olvasható a Bankmonitor pénzügyi portál elemzésében.
Számokat vizsgálva az is feltűnik, hogy Ausztriában a hosszú távon fixált hitelt is alacsonyabb kamatozással lehet fölvenni, mint nálunk az éven belül változó kamatozású kölcsönöket. Sándorfi Balázs, a portál vezető elemzője lapunk kérdésére elmondta, a hitelek árazásának jelentős különbségét az magyarázza, hogy Ausztriában eurót használnak, nálunk pedig a forint a hivatalos fizetőeszköz. Az eurónak már rövid távon is jóval alacsonyabb a hozama, mint a forintnak, hosszabb távon pedig még nagyobb a különbség, s a kamatok ehhez igazodnak. Kérdésünkre a szakértő elmondta, hozzájárulhat a magasabb magyar kamatkörnyezethez az is, hogy nálunk nemzetközi viszonylatban magas a nemfizető hitelek száma, ami drágítja a hazai hitelezést.
Gergely Péter, a BankRáció.hu szakértője szerint ezeken túlmenően annak is köszönhetők az alacsony nyugat-európai kamatok, hogy miután a fizetésekhez hasonlóan a hitelösszegek is jelentősen magasabbak, a bankoknak az egy hitelre jutó költsége alacsonyabb. De az is ebbe az irányba mutat, hogy arrafelé – de akár Szlovákiában is – igen elterjedt az online ügyintézés, ami szintén olcsóbba teszi a banki működést, hiszen a drága munkabért spórolják meg vele. Végül az is emeli a hazai bankok költségeit, hogy nálunk jóval magasabb a bankadó, mint Ausztriában, s ennek a költségeit szintén beleépítik a kamatokba.
Mindent összesítve az is elmondható, hogy aki hosszabb távra adósodik el nyugati szomszédunknál, az negyedével alacsonyabb havi törlesztőrészlettel számolhat. Akkor különösen nagy a kontraszt, ha figyelembe vesszük a jövedelmi viszonyokat. Amíg Ausztriában a havi átlagkereset 660 ezer forintnak felel meg, addig nálunk az átlagos fizetés 180 ezer forint. Ez egyben azt jelenti, hogy egy osztrák polgárnak sokkal kisebb teher a lakáshitel utáni törlesztőrészlet kifizetése, mint magyar sorstársának. De még nagyobb a különbség, ha figyelembe vesszük, hogy Ausztriában sok munkáltatónál 13. és 14. havi fizetést is kapnak az alkalmazottak. Egyet a nyaralási szezonban, a másikat pedig karácsony előtt.
Igaz ugyanakkor az is, hogy az osztrák átlagjövedelem ugyan háromszorosa a magyarnak, de a bécsi lakás-négyzetméterárak is jóval magasabbak, mint a budapestiek. Amíg nálunk a fővárosban félmillió forint alatti négyzetméteráron már nem nagyon kapni új lakást, addig Bécsben ugyanezért ennek dupláját kell fizetni. Különbséget jelent a két szabályozás között az is, hogy nálunk a devizahitelezés kudarca miatt korlátozták a fölvehető hitel nagyságát. A lakás értékének legfeljebb négyötödéig lehet eladósodni, s a havi törlesztő nem lehet magasabb, mint a havi jövedelem 50-60 százaléka. Ezzel szemben Ausztriában nem korlátozzák a fölvehető hitel nagyságát, arra vonatkozóan csak ajánlások vannak.
