Elképesztő ötletnek tartja a nyugdíjas-szövetkezetekre vonatkozó előterjesztést a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Székely Tamás szerint nem megoldás szövetkezetbe terelni a nyugdíjasokat, hogy aztán a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő kölcsönzött munkaerőként használják ki őket. Lapunknak eljuttatott közleményében kiemelte, a nyugdíjas politikusok a parlamentben sem szövetkezeti formában hoznak döntéseket a munkavállalókról.
Mint arról már beszámoltunk, Kósa Lajos, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője kedden nyújtott be törvényjavaslatot a parlamentnek, amely lehetőséget adna „közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek” létrehozására. Indoklásuk szerint a társulási forma az aktív időseknek tudna munkát biztosítani a jövedelem mellett járulékkedvezményekkel. A tagoknak alapításkor és belépéskor vagyoni hozzájárulást kell teljesíteni, a szövetkezet eredményes gazdálkodása esetén pedig közösségi alap jön létre, amit a nyugdíjas és családja szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni. A közreműködés ellenértékeként a nyugdíjas élelmiszert kaphat vagy olyan utalványt, ami havonta a minimálbér összegét nem haladhatja meg. Ez adómentes lesz, viszont az utalvány nem haladhatja meg a nyugdíjas összes bevételének 25 százalékát.
A lapunk által megkérdezett adószakértők és közgazdászok névvel egyelőre nem szerettek volna nyilatkozni a témában, mert szerintük többnapos utánajárást igényel a törvényjavaslat pontos értelmezése. Azt ugyanakkor egyikük elmondta, tipikus kiskaputörvénynek látszik, vélhetőleg a nyugdíjkassza kiadásait szeretné csökkenteni a kormány. A magasan kvalifikált munkaerőnek, aki saját maga tudna munkát találni, ugyanis továbbra is fizetnie kellene az adót, ha nem lép be valamelyik szövetkezetbe. Az alacsonyan kvalifikált munkaerő pedig, amely vélhetően a szövetkezet tagságát alkotja majd, örül, hogy adómentesen dolgozhat, ami nem igazságos. Az egyik szakértő megjegyezte, az indoklásból nem derül ki a kormány pontos szándéka. Kérdés, hogy ki alakíthatja meg a szövetkezeteket, és mely cég közvetítheti majd a kedvezményes munkaerőt.
Jó elképzelésnek tartja ugyanakkor a szövetkezeteket Kabai Tibor, a frissen alapított Nyugdíjas Párt 50+ vezetője, de szerinte az államnak alaposan ki kell vennie a részét létrehozásukból. Mint mondta, nem biztos, hogy minden a mostani tervezet szerint valósul majd meg, de arra teremt lehetőséget, hogy szervezett formában hasznosuljon az idősebb generáció tudása. Úgy véli, ezáltal csökkenhetnek az egészségi problémák, megnő az idősek életkedve, elsősorban vidéken. Példaként említette, hogy egy szövetkezet mézes süteményt készíthetne, amit külföldre szállíthatna. Hangsúlyozta, hogy ez állami támogatás nélkül elképzelhetetlen. Hozzátette ugyanakkor, nem érti, miért étkezési utalvány formájában fizetnék a nyugdíjasokat. Szerinte kérdés, hogy ez kinek az érdekeit szolgálja; a szövetkezet tagjainak inkább készpénz lenne a megfelelő.
LMP: Újabb kamuszövetkezeteket akar létrehozni a kormány
Az LMP közleményében azt írja: üdvözli, hogy a kormány végre elismeri, a nagy munkanélküliség ellenére súlyos munkaerőhiány van, de annak kezelését nem a nyugdíjasokkal kellene kezdeni. A párt emlékeztet arra, hogy az LMP kormány által leszavazott ötpontos programja általános béremelést, közszféra-bérrendezést, szakképzési reformot, felnőttképzési programot és állami bérlakásprogramot javasolt. Felhívták a figyelmet arra, hogy ha a kormány a nyugdíjasok munkavállalását akarja megkönnyíteni, kezdje a saját korlátozó intézkedéseinek eltörlésével a közszférában. A kormánynak pedig azt javasolják, hogy „mindaddig ne spekuláljanak újabb és újabb szövetkezeti formákkal, amíg nem tisztítják meg a szövetkezeti szektort a közpénzszivattyúként működő bűnözői hálózatoktól”.
