„A korábbi nyomott munkabérekkel nem lehetett itthon tartani az embereket. Szükségszerűség volt a fizetések növelése” – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjúban. Szerinte már nem az alacsonyan tartott bérek adják a versenyképességünket (Kövér László házelnök beszélt erről néhány napja – a szerk.), hanem az, ha tisztességesebben megfizetik az embereket.
„Tény, hogy van egy vita a munkaalapú és a tudásalapú társadalom között, most viszont ott tartunk, hogy főként a megfelelően képzett munkaerőben van hiány, aminek oldása a következő időszak nagy feladata lesz” – mondta Kovács. Ennek egyik oka, hogy jelenleg is jelentős humántőke-export van Magyarországról, de „a határok nélküli világban ez a helyzet”. A hazai bérek ugyanis még a közelmúlt béremelései mellett sem versenyképesek a nyugatiakkal, még így is növelni kell őket.
Ugyanakkor miközben növekszik a munkaerőhiány, Kovács Árpád szerint van 200-300 ezer ember, akiket nagyon nehéz visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra. Pozitív fejlemény, hogy ez a szám 800 ezerről indult, vagyis a munkahelyteremtés eredményei tagadhatatlanok, de „tudomásul kell venni azt is, hogy lesznek olyanok, akiknek a munka a jövőben is a közmunkát fogja jelenteni”.
A 2018-as költségvetésről Kovács egyebek mellett azt mondta: az államháztartás hiánya rendben van, de az egyszeri tételek kiszűrésével számított strukturális egyenleg – amit követelményként az EU is megfogalmazott – minden bizonnyal nem teljesül. Ennek ugyanis a GDP 1,5-1,6 százalékának kellene lennie, de 2,4 százalék lesz.
A magyar gazdaságban a legnagyobb kockázat jelenleg az, hogy az export valószínűleg nem tud majd lépést tartani az import növekedésével. Márpedig Magyarországnak, ha növekedni akar, exportra kell termelnie. Kovács szerint csak akkor zárkózhat fel a Nyugathoz, ha képesek vagyunk hosszabb távon is évente 3,5 százaléknál jobban növekedni. Évi 2-2,5 százalékos növekedéssel ugyanis „nincs utolérési effektus”.
