Nemcsak a hatalomhoz közel állók vásárolhatnak bankot Magyarországon, hanem lényegében bárki. Az sem baj, ha nem rendelkezik a megfelelő összeggel, ebben az esetben hazánk legnagyobb pénzintézete, az OTP siethet a segítségére annak a magyar állampolgárnak, aki bankvásárlásra adja a fejét. Az OTP Bankot azután kerestük meg, hogy kiderült: az államosított, majd újra privatizált MKB Bankban úgy lettek 15 százalékos tulajdonosok az ott dolgozók, hogy az OTP adott mintegy 5,5 milliárd forintos hitelt a bank részvényeinek megvásárlására. Sőt a napokban az is kiderült, hogy Balog Ádám, a jegybank korábbi alelnöke, jelenleg az MKB Bank vezérigazgatója úgy lett 10 százalékos tulajdonos az MKB-ban, hogy nem is volt rá pénze, valaki mégis kölcsönadta neki a részvényekért járó mintegy 3,7 milliárd forintot.
Lapunk munkatársát elsősorban az 5,5 milliárd forintos OTP-hitelkonstrukció érdekelte, ezt az MKB dolgozói egy úgynevezett munkavállalói résztulajdonosi program (mrp) keretében kapták a pénzintézettől. Munkatársunk először a bank egyik fiókjában érdeklődött személyesen a kedvező kölcsönről.
Nem titkolta, hogy újságíró, sem azt, hogy mennyi a munkabére, de az ügyintéző erre azt mondta, nem adhat a havi jövedelmet többezerszeresen meghaladó hitelösszeget: sem személyi kölcsön, sem jelzáloghitel nem jöhet szóba. A fiókigazgató szerint van ugyan lehetőség egyéni hitelkonstrukcióra is, de azt a központban intézik. Felvették az adatokat, továbbították, majd néhány nappal később a budapesti Nádor utcai központból keresték munkatársunkat. Elmondták, hogy a bankvásárláshoz adott kölcsön elemi feltétele, hogy legyen vásárlói és persze eladói hajlandóság. Vagyis ha valaki egy magyarországi pénzintézetben dolgozik, és megvásárolhatóvá válik a bank néhány részvénye, akkor munkatársaival összefogva megvehetik a banki papírokat, vagyis résztulajdonosai lehetnek a pénzintézetnek. Az OTP a hiteltárgyalások megkezdésének feltételéül szabta egy adásvételi szándéknyilatkozat aláírását. Ebben rögzíteni kell, hogy a szóban forgó pénzintézet hány részvényt adna el, milyen árfolyamon és fizetési határidővel. Ezt követően a bank a vevőket vizsgálja, arra kíváncsi, hogy milyen entitásban – magánemberként vagy cégként – kívánnak részvényeket vásárolni. A harmadik lépés az ügylet bemutatása, ehhez meg kell adni az önerő mértékét és az igényelni kívánt hitel összegét és futamidejét. Azt is fel kell vázolni, hogy mi a megtérülés forrása, vagyis miből fogják a hitelt felvevők az adósságszolgálatot teljesíteni. Ehhez egy megtérülési számítást is be kell adni az OTP-nek. A pénzintézet által nagy vonalakban felvázolt feltételekből is látszik, hogy nem hangzik túl bonyolultnak bankot venni hazánkban. Nem csoda, hogy az MKB munkavállalói is beszálltak a privatizálásba, bár az Index úgy tudja, hogy az 1600 dolgozóhoz a 15 százalékos tulajdoni hányadot fedező részvénycsomag kisebbik fele került, míg a bank vezérigazgatója és más vezető beosztású alkalmazottak részesültek a nagyobb csomagból.
Úgy látszik, hogy ma Magyarországon bankot venni nemcsak a munkavállalók csoportjának könnyű, de egyetlen magánszemély is megvásárolhatja a pénzintézet közel 10 százalékát. Erre Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke a legjobb példa. Balog, már az MKB Bank vezérigazgatójaként, úgy kapott kölcsön mintegy 3,7 milliárd forintot valakitől, hogy 2015-ös vagyonnyilatkozata szerint három ingatlana volt, és egy tízéves Opel Astrája. Havi bruttó jövedelme 3,6 millió forint, miközben 31 milliós banki tartozása is volt. Mivel az MKB Bankot az állam már eladta, ezért magáncégnek számít, és Balog Ádámnak nem kell felfednie titokzatos hitelezője személyazonosságát, pedig elképzelhető, hogy más magyar állampolgár is szívesen vásárolna bankot, és Balog személyes története nagy segítséget jelenthetne honfitársainknak.
