Vállalkozók és munkaerő-toborzással foglalkozó cégek képviselői szerint a jelenlegi helyzetre az jelenthet megoldást, ha a bérek fokozatos növekedésével egy időben Románia megnyitná a munkaerőpiacát a külföldiek, elsősorban a szomszédos, nem európai uniós országok, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság munkavállalói előtt, akik számára vonzó lehet a hazájukéhoz háromszor nagyobb romániai átlagfizetés. Jelenleg sokan próbálkoznak az egyházak bevonásával dolgozókat toborozni, illetve fogvatartottakat alkalmazni, ez azonban ideiglenes megoldás csupán.
Mivel az ország fejletlenebb megyéiben is nehéz munkaerőt találni, az elmúlt években többen próbálkoztak az olcsó ázsiai dolgozókkal. Egy brassói ingatlanfejlesztő például Vietnamból alkalmazott építőipari munkásokat. Nicolae Badescunak, a Kárpátokon túli Arges (Argyas) megye munkaerő-elhelyezési ügynöksége vezetőjének nyilatkozatában pedig az állt, hogy a régió fuvarozócégei újabban indiai és pakisztáni sofőröket vesznek fel kamionos fuvarozásra. A konfekcióiparban nepáliakat és bangladesieket is találni, Bukarestben pedig egyre többen alkalmaznak Fülöp-szigeteki dadát gyermekük mellé, de a délkelet-ázsiai országból sokan helyezkednek el a romániai vendéglátóiparban, elsősorban szállodákban. Szakértők szerint a kelet- és nyugat-európai bérszakadék miatt szinte lehetetlen küldetés hazacsalogatni külföldről a román vendégmunkásokat, ugyanakkor az állam által biztosított szociális segélyek és a garantált minimálbér „elrettenti” a támogatottakat a munkaerőpiacon való elhelyezkedéstől. Ilyen körülmények között Románia számára nem marad más megoldás, mint nagyszámú embert alkalmazni külföldről.
