Noha hosszú ideig úgy tűnt, hogy a Nemzet Adó- és Vámhivatal (NAV) teljesen leállt a korábban szép bevételeket eredményező vagyonosodási vizsgálatokkal, a helyzet mégsem ez. A hivatal évkönyvéből kiderült ugyanis, hogy 587 ilyen eljárást folytattak le a NAV munkatársai 2016-ban. Ez a szám azért meglepő, mert egy tavaly márciusi közérdekűadat-igénylésünkre még azt a választ küldte a NAV, hogy nincsenek adataik az évben addig indított vagyonosodási vizsgálatokról, az adóhivatalt államtitkári minőségben vezető Tállai András pedig egy hónappal később egyetlen eljárásról számolt be lapunknak. A friss információ ismeretében szerettük volna megtudni, hogy az adatigénylésünkre adtak-e hibás választ, vagy az évkönyvbe került rossz adat, esetleg maga az elnök, Tállai András adott téves információt, de eddig nem válaszoltak kérdéseinkre.
Tíz éve még tömegével indította ezeket a vizsgálatokat az adóhivatal, azonban a 2010-es kormányváltás új szemléletet is eredményezett. Akkor a megközelítés az volt, hogy a vagyongyarapodási vizsgálat valóban megfelelő eszköz lehet az adóeltitkolás feltárására, azonban azt csak akkor kell megindítani, ha a magánszemély bevallott minimális adófizetési kötelezettsége nem állt arányban fényűző életvitelével. 2015 végén aztán a parlament úgy döntött, ilyen vizsgálatoknak csak büntetőeljárás esetén van helye.
Az évkönyv adataiból nem derül ki, de lapunk értesülései szerint a revizorok nagy találati pontossággal dolgozhattak, mert az eljárások mintegy 70 százaléka, több mint 400 vagyonosodási vizsgálat tárt fel eltitkolt jövedelmet a magánszemélyeknél, a megállapított nettó adókülönbözet pedig jócskán meghaladta a 20 milliárd forintot. Az adóhivatal ügyeire rálátó forrásaink szerint ennél nagyobb megállapításokat csak az óriáscégek és a gyakran csalárd célzattal létrehozott úgynevezett áfaminimalizáló cégek ellenőrzésekor tettek az adóellenőrök. Forrásaink cáfolták, hogy 2016-ban kizárólag büntetőeljárások részeként indult volna vagyonosodási vizsgálat, ugyanis az adóbírság mértéke messze elmaradt a büntetőügyekben kötelező 200 százaléktól. (A NAV ugyanis a kimutatott forráshiány alapján állapítja meg az adóhiányt, szabja ki a 200 százalékos büntetést.)
Michnai Attila adószakértő, aki a vagyonosodási ügyekre specializálódott, többször is beszélt már a Magyar Nemzetnek a témáról. Szerinte egyszerűbb ezzel a módszerrel elkapni az adócsalókat, mintha az eltitkolt jövedelmek sok esetben külföldi forrásait próbálná az ellenőrzés a hagyományos módszerekkel felderíteni. Mint mondta, idén és tavaly is volt ilyen ügye, de azok másodfokú eljárások voltak, az eredeti vizsgálati eredményt támadták meg a magánszemélyek. Korábban az általunk megkeresett ellenzéki pártok többsége azt közölte, tavaly nem kezdeményeztek vagyonosodási vizsgálatot, mert a Fidesz megszüntette az intézményt. A megkérdezettek közül csak az Együtt válaszolta, hogy 2016-ban három vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek, a kormányfő lánya, Orbán Ráhel, a veje, Tiborcz István és Polt Péter legfőbb ügyész ellen. Egyik ügyben sem kaptak semmilyen információt.
