Megugrottak a keresetek

De hiába a mind kedvezőbb számok, bérfelzárkóztatásról nem érdemes beszélni.

A keresetek emelkedésének márciusi gyorsulása nem okozott meglepetést az elemzők körében. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a távirati irodának kiemelte: tekintettel arra, hogy a bérek meghatározása általában az év első negyedévében lezajlik, várhatóan a további kilenc hónapban is hasonlóan magas lesz a bérdinamika. Így még a magasabb infláció ellenére is gyorsabban nőhetnek a reálbérek, a lakosság vásárlóereje tovább emelkedik 2017-ben. A vezető elemző szerint a bérek márciusi növekedése még a várakozásokat is jelentősen felülmúlta. Kitért arra is, hogy a versenyszférában 3,6 százalékkal nőtt, a költségvetési szférában 1,6 százalékkal csökkent a létszám az első negyedévben éves bázison. Utóbbi főként a közfoglalkoztatás mérséklődését tükrözi. Mind a bérek, mind a foglalkoztatási létszám oldaláról javul a munkaerőpiac, ami hozzájárulhat az első negyedévben tapasztalt dinamikus gdp-növekedés fenntartásához.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az erősödő belső keresletnek az infláció további gyorsulása lesz a következménye és az átlagos áremelkedés üteme 3,5 százalék lehet 2018-ban. „A munkaerőpiac feszességének következtében már tavaly elindult egy tempós béremelkedés, majd azt követően a minimálbér 15, illetve a garantált szakmai bérminimum 25 százalékos emelése már csak olaj volt a tűzre, hogy a bérdinamika tempója még magasabb fokozatba kapcsoljon” – fogalmazott Ürömssy, megjegyezve: a feszes munkaerőpiac, a stabilan növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a gdp-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja.

Egy a napokban megjelent, a Hvg.hu által idézett elemzés szerint hazánk bérek terén mutatott lemaradása jelentősen növekedett az elmúlt években. Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatója a magyar, a cseh és a lengyel átlagkeresetet vetette össze a némettel. Az eredmények szerint a közép-európai országokban a kilencvenes évektől a válságig érzékelhető bérfelzárkózás ment végbe; a német jövedelmek 10 százalékát elérő szintről 30 százalék fölé emelkedtek a bérek. Azaz míg a rendszerváltás utáni években alig tizedét keresték a közép-európai dolgozók annak, mint amit egy németországi munkavállaló, addig 2008-ra akár már harmadannyi pénzt is haza vihettek. A tendencia azonban a válság kitörésével megtört, ráadásul a három ország közül nálunk a legtragikusabb a helyzet: hazánkban az átlagkereset 2008-ban a német 31,9 százaléka volt, két évvel később már csak 29,7 százaléka, 2015-ben pedig alig több mint a negyede, 25,1 százaléka. Mindehhez hozzájárulhatott a forint gyengülése is, ám az Eurostat árfolyammal és életszínvonallal korrigált adatai is hasonló visszaesést mutatnak.