Jelentősen, 12,8 százalékkal volt magasabb az átlagkereset idén márciusban a tavalyi év azonos időszakinál. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva 12,2 százalékos volt a növekedés – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A most közölt adatok a béremelkedés gyorsulását mutatják, januárban és februárban 10,4, illetve 10,3 százalékkal voltak magasabbak a jövedelmek, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben 11százalékkal emelkedtek a bruttó bérek, a közfoglalkoztatottak nélkül 10,7 százalékos növekedést mért a KSH.
A versenyszférában 11,6, a költségvetési szerveknél 14,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset márciusban. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések volt hatással – állapította meg a jelentés. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 298 300 forint volt. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 198 400 forint, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 206 300 forintra becsülhető.
A statisztikai hivatal adatai szerint az iparban 319 000, az építőiparban 220 000 forint volt a márciusi bruttó átlagkereset, ami 10,7, illetve 12,6 százalékos éves emelkedést mutat. A legmagasabb fizetések továbbra is a pénzügyi biztosítási szektorban vannak, ahol szerény, 4 százalékos éves növekedéssel is 592 000 forintot lehetett keresni márciusban. A költségvetési intézményeknél 252 000 forint volt az átlagos bruttó kereset, ezen belül a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén dolgozó alkalmazottak 322 000 forintos fizetése 14,7 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit. Az oktatásban 10, az egészségügyben 23,8 százalékos emelkedéssel 282 000, illetve 272 000 forintra emelkedett a kereset márciusra.
A KSH adataiból kiderül, hogy a márciusban alkalmazásban állók száma 88 ezerrel – 3,2 százalékkal – múlta felül az egy évvel korábbit, ebből a versenyszférában 68 ezres volt az emelkedés, ami 3,5 százalékosnak felel meg. A közfoglalkoztatottak száma egy hónap alatt 31 ezerrel csökkent márciusra, de 133 ezres számuk csak 20 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, amikor havi 18 ezres volt a havi létszámcsökkenés.
A keresetek emelkedésének márciusi gyorsulása nem okozott meglepetést az elemzők körében. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a távirati irodának kiemelte: tekintettel arra, hogy a bérek meghatározása általában az év első negyedévében lezajlik, várhatóan a további kilenc hónapban is hasonlóan magas lesz a bérdinamika. Így még a magasabb infláció ellenére is gyorsabban nőhetnek a reálbérek, a lakosság vásárlóereje tovább emelkedik 2017-ben. A vezető elemző szerint a bérek márciusi növekedése még a várakozásokat is jelentősen felülmúlta. Kitért arra is, hogy a versenyszférában 3,6 százalékkal nőtt, a költségvetési szférában 1,6 százalékkal csökkent a létszám az első negyedévben éves bázison. Utóbbi főként a közfoglalkoztatás mérséklődését tükrözi. Mind a bérek, mind a foglalkoztatási létszám oldaláról javul a munkaerőpiac, ami hozzájárulhat az első negyedévben tapasztalt dinamikus gdp-növekedés fenntartásához.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az erősödő belső keresletnek az infláció további gyorsulása lesz a következménye és az átlagos áremelkedés üteme 3,5 százalék lehet 2018-ban. „A munkaerőpiac feszességének következtében már tavaly elindult egy tempós béremelkedés, majd azt követően a minimálbér 15, illetve a garantált szakmai bérminimum 25 százalékos emelése már csak olaj volt a tűzre, hogy a bérdinamika tempója még magasabb fokozatba kapcsoljon” – fogalmazott Ürömssy, megjegyezve: a feszes munkaerőpiac, a stabilan növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a gdp-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja.
Egy a napokban megjelent, a Hvg.hu által idézett elemzés szerint hazánk bérek terén mutatott lemaradása jelentősen növekedett az elmúlt években. Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatója a magyar, a cseh és a lengyel átlagkeresetet vetette össze a némettel. Az eredmények szerint a közép-európai országokban a kilencvenes évektől a válságig érzékelhető bérfelzárkózás ment végbe; a német jövedelmek 10 százalékát elérő szintről 30 százalék fölé emelkedtek a bérek. Azaz míg a rendszerváltás utáni években alig tizedét keresték a közép-európai dolgozók annak, mint amit egy németországi munkavállaló, addig 2008-ra akár már harmadannyi pénzt is haza vihettek. A tendencia azonban a válság kitörésével megtört, ráadásul a három ország közül nálunk a legtragikusabb a helyzet: hazánkban az átlagkereset 2008-ban a német 31,9 százaléka volt, két évvel később már csak 29,7 százaléka, 2015-ben pedig alig több mint a negyede, 25,1 százaléka. Mindehhez hozzájárulhatott a forint gyengülése is, ám az Eurostat árfolyammal és életszínvonallal korrigált adatai is hasonló visszaesést mutatnak.
