Pénzszórással készül a kormány a választásra

A jövő évi költségvetés beadásával hivatalosan is elkezdődött a kampány.

A jövő évi tartalékok 32,2 milliárd forintban tartalmazzák a nyugdíjprémiumra szánt összeget is. Nem bánik szűkmarkúan a kormány a nyugdíjasokkal a választási évben, hiszen nominálisan 242 milliárd forintot költ a szép korúakra, amely 7,8 százalékos növekedésnek számít az idei évhez képest. Az egészségügyre 160 milliárd forinttal több jut jövőre, ahogy az oktatás költségvetését is 81 milliárd forinttal tornázza fel a kabinet. Csökken az internet és az éttermi szolgáltatások áfája, mindkettő 5 százalékra mérséklődik az idei 18 százalékról. – A kisvállalkozó adó 14-ről 13 százalékra csökken, eközben bővül a kétgyermekes családok adókedvezménye – közölte Varga Mihály. Hozzátette: a változások 35 milliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál. Tovább csökken a közfoglalkoztatás finanszírozása: jövőre az idei 325 milliárd forint után már „csak” 225 milliárd megy a közmunkások bérére. Jó hír, hogy két százalékponttal 20 százalékra csökken a béreket terhelő szociális hozzájárulási adó. Miután Brüsszel is rábólintott a Paks II. projektre, a kormány jövőre már az ideihez hasonló összeget, 106,7 milliárd forintot költ el az új atomerőműre. Közút-fejlesztésekre 225 milliárd, útfelújításra 40 milliárd forint áll rendelkezésre, miközben a Modern Városok Program is folytatódik, összesen 150 milliárd forint oszt el a kormány a települések között. A büdzséről még a parlamenti képviselőknek is szavazniuk kell, nagy valószínűség szerint tucatnyi módosító indítványt fognak az ellenzéki és kormánypárti képviselők beadni, mielőtt június 15-én zárószavazásra kerülne sor az Országgyűlésben.

Az ellenzéki pártok szerint nincsenek strukturális változások a büdzsében. Az LMP szerint nem a magyar dolgozókat vagy vállalkozásokat segíti a kormány a jövő évi költségvetésben, hanem az oligarchákat és a külföldi nagyvállalatokat. Schmuck Erzsébet a párt bírálta, hogy érvényben marad az „igazságtalan és eredménytelen” egykulcsos személyi jövedelemadó rendszere, és miközben a családi adókedvezmény keretében nyújtott támogatás összesen mindössze 15 milliárd forinttal nő, a társasági adó csökkentése 150 milliárddal terheli a büdzsét, ami zömében a külföldi nagyvállalatoknak kedvez. Továbbra sem valósul meg ugyanakkor az LMP által hét éve szorgalmazott általános béremelés. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke választási költségvetésnek nevezte az indítványt. Szerinte a nyugdíjkompenzációra azért van szükség, mert a kormány a korábbi inflációs adatokat alulbecsülte. – A javaslat sem a népességfogyást, sem a kivándorlási kedvet nem tudja kellő eszközrendszerrel csillapítani – tette hozzá a képviselő.

Az LMP szerint nem a magyar dolgozókat vagy vállalkozásokat segíti a kormány a jövő évi költségvetésben, hanem az oligarchákat és a külföldi nagyvállalatokat – erről a párt frakcióvezető-helyettese beszélt keddi sajtótájékoztatóján, még a büdzsé beterjesztése előtt.

Schmuck Erzsébet – az előzetesen tudható információkra hivatkozva – bírálta, hogy érvényben marad az „igazságtalan és eredménytelen” egykulcsos személyi jövedelemadó rendszere, és miközben a családi adókedvezmény keretében nyújtott támogatás összesen mindössze 15 milliárd forinttal nő, a társasági adó csökkentése 150 milliárddal terheli a költségvetést, ami zömében a külföldi nagyvállalatoknak kedvez.

A politikus kedvezőnek ítélte a hal és az internet áfájának csökkentését, szerinte azonban ezek érdemben nem teszik jobbá az emberek életét. Schmuck Erzsébet úgy összegzett: a 2018-as költségvetés nem segít a valóban rászorulókon, helyettük azoknak kedvez, akiknek nem lenne szükségük támogatásra.

A Fidesz-KDNP minden támogatást meg fog adni ahhoz, hogy a munkából élők, a családok jövőre is előrébb léphessenek és tovább erősítsük a magyar emberek biztonságát – közölte a nagyobbik kormánypárt frakciója. „A 2018-as költségvetés a munkából élőkről, a családokról, a biztonságról szól. A jövő évi adócsökkentések hozzájárulnak ahhoz, hogy még jobban közelítsünk a teljes foglalkoztatáshoz, és hogy még több pénz maradjon a családok zsebében” – vélték. Hozzátették: jövőre még több pénzből „védik meg a családok biztonságát”.

A Jobbik értékelése szerint a kormány jövő évi költségvetési javaslata rendszerszinten nem hoz javulást a magyar gazdaság számára és a családok életét sem könnyíti mérhető módon. Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke választási költségvetésnek nevezte az indítványt, s szerinte a családtámogatási formáknak „csak az Orbán, a Tiborcz és a Mészáros család” fog örülni. A politikus a nyugdíjkompenzációról úgy vélekedett, a kormány a korábbi inflációs adatok alulbecslése miatt azt adja oda, ami korábban is járt volna. Szóvá tette egyebek mellett, hogy megmarad a 27 százalékos áfa, maradnak az „egzotikus adófajták” és a bankok „simogatása”, s nem rendezik a devizahitelesek helyzetét. Emellett egy átfogó otthonteremtési program elemeit is hiányolta az ellenzéki politikus. A Jobbik alelnöke arról is beszélt: szerinte a kormány túlbecsüli a jövő évre várható növekedést, s bázisadatok hiányában bele van kódolva a rendszerbe, hogy később módosítani kell a jogszabályt.