A hazai logisztikai és szállítmányozási piac erőteljes védelmét várják a kormánytól a szektor szereplői. Nemzetgazdasági szinten ugyanis akár 100 milliárdos többletbevételt is hozhatnának a több területre, de elsősorban a közúti szállítmányozásra kiterjedő szigorítások – állítja a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) kezdeményezésére kilenc ágazati szervezet által megfogalmazott közös javaslat. Mint azt Bíró Koppány Ajtony, a szervezet főtitkára lapunknak kifejtette, immár nemcsak a nyugat-európai országokban, de az unión kívüli államokban is egyre jellemzőbbek a burkolt vagy nyílt piacvédelmi intézkedések, amelyek nemritkán a külföldi szolgáltatók diszkriminálását jelentik. Ám a cél továbbra is az, hogy a hazai vállalatok magyar fuvarcégeket bízzanak meg a szállítmányozási feladatokkal.
Az MLSZKSZ szerint a külföldi – jobbára török és ukrán – fuvarcégek jelenléte százmilliárdos bevételkiesést jelent, mivel ezen vállalatok nem itthon fizetik meg az áfát, illetve a munkavállalóik utáni adókat és járulékokat. – Az ágazat szerint az engedélyek kiadásával, illetve az ellenőrzések szigorításával komoly eredményeket lehetne elérni. Az engedélyeket könnyen lehet hamisítani, így ezen a téren is sok a visszaélés – mondta Bíró, megjegyezve: az engedélygazdálkodást nemzetközi egyezmények szabályozzák, így a jogalkotó mozgástere is korlátozott, ám az ellenőrzések szigorítására jelenleg is van mód.
A személy- és áruszállítás terén tapasztalható visszaélések egyébként a jelek szerint már a hatóságok ingerküszöbét is elérték: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium létrehozta a közúti ellenőrzési munkacsoportot a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) kezdeményezésére, amelynek tevékenységét a mai napon mutatják be a sajtónak. Az MKFE által ez alkalomból kiadott rövid tájékoztatás szerint a jogosulatlan fuvarozási tevékenység évente tízmilliárdos nagyságrendben károsítja meg a magyar vállalkozásokat, és milliárdos bevételkiesést okoz a nemzetgazdaságnak.
Eközben az egész logisztikai ágazat egyre komolyabb szakemberhiánnyal küzd, és az elvándorlás nagyobb mértékű, mint a jellemzően a határon túli magyarlakta vidékekről érkező munkaerő, ráadásul a szakértelem hiánya is sokszor nehézségeket okoz – fejtegette az MLSZKSZ főtitkára. Ezen a helyzeten az ipar 4.0, vagyis a logisztikai feladatok digitalizálása segíthet, amely egyébként mind nagyobb méreteket ölt. A teljes hazai logisztikai szektor (azaz a közúti, a vasúti, a vízi, a légi, a csővezetékes fuvarozás, illetve a raktározás) a magyar GDP 7,1 százalékát állítja elő, valamint e területen dolgozik a hazai munkavállalók 3,5 százaléka; ez több mint 191 ezer főt jelent.
Bíró Koppány Ajtony szólt arról is, hogy az MLSZKSZ már hosszabb ideje szorgalmazza vízlépcsők építését a Dunán. Szavai szerint összesen három létesítményre lenne szüksége az országnak – egy Budapest felett, kettő pedig a főváros alatti szakaszon –, ezáltal egész évben hajózható lenne a folyó, egyúttal három Duna-híddal gazdagodhatna az ország, és elejét lehetne venni a talajvízszint további csökkenésének is.
