Hiába reménykedtek a legnagyobb bajban lévő devizahitelesek, hogy a kormány segítő kezet nyújt nekik a forintgyengítés miatt elszaladt törlesztőrészletek kifizetésében, úgy látszik, egyre kisebb összeget szán erre a célra a kabinet. A jegybanktól is hiába várták a segítséget az érintettek, hiszen az intézmény vezetői a devizahitelesek megsegítése helyett a jegybanki alapítványokba fektettek 267 milliárd forintnyi – a forint gyöngítésével a devizatartalékon keresett – vagyont.
A legfrissebb – a 2018-as költségvetési – adatok azt mutatják, jövőre mindössze 1450 ingatlant vásárolhat meg a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. Ez a szám feltűnően alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi év végéig 27 800 ingatlan került az eszközkezelő birtokába, s az idei évben is 6750 lakás tulajdonosán szeretnének segíteni azzal, hogy az eszközkezelő vásárolja meg az ingatlant, s a korábbi tulajdonos bérlőként a lakásban maradhat. Jövőre az eszközkezelő lakásvásárlásra fordítható pénzeszközeit is jelentősen megnyirbálja a kormány, hiszen az idei 27 milliárd forint helyett alig 5,8 milliárdot szánnak erre a célra.
De akkor is feltűnően alacsony a szervezet jövő évi költségvetése, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg is 135 ezer olyan, az út szélén hagyott hitelfelvevő – döntő többségük egykori devizahiteles – van, aki már legalább 90 napja képtelen fizetni kölcsöne törlesztőrészletét.
A legfrissebb adatok szerint idén április végéig összesen 40 500 ingatlanfelajánlást fogadott be a NET, s ebből 29 386 esetben már az adásvételi szerződést is megkötötték. Az én pénzem portál elemzése szerint a csaknem 30 ezer lakás megvásárlása mintegy 115 milliárd forintjába került a költségvetésnek. Ezzel a befektetéssel 285 milliárd forint visszafizetésétől kímélték meg a bajba került adósokat.
Alig egy hónapja Bodzási Balázs, a programot felügyelő Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára elismerte a pénzügyi portálnak, hogy valóban szükség lenne az eszközkezelő vásárlásra rendelkezésre álló keretének emelésére, illetve a 2015-ben már egyszer egyszerűsített feltételrendszer további felülvizsgálatára, és akkor újabb 20-30 ezer új adós vehetné igénybe a szervezet szolgáltatását, és tudhatná biztonságban lakhatását.
A jelenlegi szabályok szerint akkor jogosult a NET szolgáltatásának igénybevételére a bajban lévő adós, ha a hitelszerződés megkötésekor az ingatlan forgalmi értéke nem haladta meg a húszmillió – Budapesten és az agglomerációban a 25 millió – forintot, s a kölcsön ennek 25 és 90 százaléka közé esik. További feltétel, hogy a szerződést 2014 előtt kössék, s az adós legalább 180 napja nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket. Illetve számos szociális feltételnek kell megfelelnie annak, aki a NET szolgáltatását szeretné igénybe venni.
Ez utóbbi lényege, hogy az ingatlan elhelyezkedésétől függően a hitelszerződésben szereplő forgalmi érték 29, 43 vagy 47 százalékán megvásárolja az ingatlant, s azt követően az adós maradhat a lakásban, s havi bérleti díjat fizet. Ennek mértéke a szerződésben szereplő forgalmi érték 1,5 százaléka évente. Egy tízmilliós lakás esetén például havi 12 500 forint bérleti díjat jelent.
Az egykori tulajdonosnak arra is van lehetősége, hogy anyagi helyzete javulásával visszavásárolja az ingatlant. Erre legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 72 hónapig van mód. Az ár az eszközkezelő által fizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt értéke, amihez hozzászámítják az ingatlanra költött esetleges értéknövelő beruházások összegét, illetve azt az összeget, amelyet a bérlő helyett fizetett ki az eszközkezelő.
