A magyarországi devizaalapú hitelek döntő többségénél különböző trükkökkel emelték meg jelentősen a törlesztőrészleteket a hitelt nyújtó bankok, és ezt a mai napig nem orvosolta senki sem – állította lapunknak egy az év elején Németországból hazaköltözött, korábban a Deutsche Banknál és más német, osztrák és svájci pénzintézeteknél két évtizedes gyakorlatot szerzett banki szakember. Vezér-Szörényi László szerint – a németországi banki gyakorlatban ismeretlen – trükkök nélkül még akkor is sokkal alacsonyabbak lettek volna a törlesztőrészletek, amikor jelentősen gyengült a forint a svájci frankhoz vagy az euróhoz képest.
A szakértő a következőket kifogásolta: bár bankonként jelentősen eltértek a szerződési feltételek, de a legtöbb hitelintézet vállalta, hogy hozzáigazítja a felszámolt kamatot a piaci kamatlábhoz. Ezt azonban nem tették meg. Másrészt a pénzintézetek olyan speciális ügyletekkel „teremtették meg” a hitelek mögötti devizafedezetet, amelyek költsége igen magas, s ezt egy az egyben átterhelték a hitelt felvevő ügyfélre. Az úgynevezett forex trade (devizapáros) ügylet során ugyanis a bank devizát ad el, illetve vásárol határidős (jövőbeni teljesítésű) ügyletek keretében, a nagyobb haszon reményében. Ha jól tippeli meg, hogy az adott deviza a jövőben drágább vagy olcsóbb lesz, akkor nyer, ha nem, akkor veszít. Ezáltal viszont az adósnak olyan ügyletek során keletkező terheket számoltak föl, amelyek létezéséről az ügyfél nem is tudott. Kérdésünkre a szakértő elmondta, ebben a tekintetben igaza van a Bankcsapda érdekvédelmi szervezetnek: már maga az a tény is kétségessé teszi a devizahitel-szerződések érvényességét, hogy az ügyfél nem tudott a mögöttes szerződésről.
Ami az elmaradt kamatcsökkentést illeti, a szakember elmondta: 2007-ben – akkor született a svájci frankban kötött devizahiteles-szerződések jó része – a svájci alapkamat négy százalék körül mozgott. Egy évvel később már csaknem a felére, 2,5 százalékra esett vissza, 2009-től mostanáig pedig nulla százalékon vagy negatív értéken állt. Jelenleg is mínusz negyed százalék a nagysága, a bankoknak tehát a szerződés értelmében jelentős, négy százalék körüli kamatcsökkentést kellett volna átvezetniük az évek során. A másik nagy tétel, amely megemelte a törlesztőrészletet, az említett forex ügylet költsége volt. Ez akár a havi fizetési kötelezettség 7-10 százalékát is kitette, már a hitelszerződés megkötése után azonnal. Ennél azonban nagyobb kár érte az ügyfelek tömegét, hiszen nem elég, hogy a nyakukba varrták ezt a jelentős költséget, de bizonyos esetekben még meg is duplázták ezt, mégpedig svájci frankban számolva. Így a forint gyengülése miatt bekövetkezett árfolyamveszteség még tovább emelte a törlesztőt.
