Fordítva ül a kormány a lovon: ahelyett, hogy a kis- és közepes vállalkozások, illetve a munkavállalók terheit csökkentené, azaz a bérjárulékokat mérsékelné, inkább a régióban a legalacsonyabbra engedte a vállalkozásokat terhelő adót – jelentette ki lapunknak Róna Péter közgazdászprofesszor egy, a régiós vállalati versenyképességről és fizetésekről szóló tanulmánnyal kapcsolatban. Az RSM tanácsadó cég is arra jutott: rontja a hazai vállalkozások versenyképességét, hogy a visegrádi országokkal összehasonlítva – bár valamelyest csökkentek – még mindig igen magasak a foglalkoztatásra rakódó adó- és járulékterhek. De nemcsak az adóterhek alakulnak kedvezőtlenül hazánkban, hanem a bérek is elmaradnak a régiós vetélytársakétól. Amíg 2006 óta Szlovákiában 125 százalékkal nőtt a minimálbér, Lengyelországban pedig 88 százalékkal, addig nálunk mindössze 59 százalékkal volt magasabb tavaly, mint egy évtizede. Ennek a sornak a végén a csehek állnak, akik alig 31 százalékkal emelték a legalacsonyabb béreket, de még így is magasabb náluk a minimálbér, mint nálunk, nem is beszélve a másik két régiós országról.
Még sötétebb a kép, ha az adóék – amely azt mutatja, hogy a bruttó bér mekkora hányada kerül a központi költségvetésbe adók és járulékok formájában – nagyságát vizsgáljuk. Itt a lengyelek járnak az élen, hiszen náluk a mutató 36 százalék, a szlovákoknál 41 százalék, a cseheknél pedig 43 százalék. Nálunk ezzel szemben csaknem ötven – pontosan 48,25 – százalékot központosít az állam. Ez annyit jelent, hogy nálunk ugyanakkora nettó bér kifizetése jóval nagyobb terhet jelent a vállalkozások számára, mint a régiós országok bármelyikében.
Ez pedig jelentős versenyhátrányt okoz, különösen amikor amúgy is szűkében állunk a képzett munkaerőnek, mert a magasabb fizetés és a jobban szervezett munka reményében százezrek keresik a boldogulást az unió fejlettebb államaiban. S ami elkeserítő, a kormányzat bejelentett tervei sem sokat segítenek a lemaradás leküzdésében. – A hat évre megtervezett magyar járulékcsökkentési pályát figyelembe véve, a 2022-re elérhető 41,4 százalékos adóék szintjével – ha időközben a visegrádi országok egyike sem változtat – éppen a cseh szint alá kerülhetünk, de a lengyel terhektől még mindig 6 százalékpont választ majd el bennünket. Az adóék további csökkentésére, vagyis további járulékcsökkentésre volna szükség ahhoz, hogy a magyar foglalkoztatói terhek versenyképesebbek legyenek – hangsúlyozta Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója.
Hasonlóképpen látja Róna Péter, aki arra is rávilágított: a társasági adó mérséklésének eredményeként a tőkeerős és termelékeny multinacionális vállalkozások könnyedén képesek kifizetni a magasabb bérterheket, s még a magyar átlagnál magasabb fizetések emelésére is telik. Így pedig egyre előnyösebb helyzetbe kerülnek a multinacionális cégek, illetve az ott dolgozók. Ezzel szemben a hazai kisvállalkozások számára komoly gondot jelent a magas bérterhek kitermelése, ezért is keresnek ott lényegesen kevesebbet az alkalmazottak. Ennek a politikának az eredményeként tovább mélyül az amúgy is nagy szakadék a multinacionális vállalkozások alkalmazottai, illetve a gazdaság más területein dolgozók között, s talán nem véletlen, hogy a magyar társadalom harmada a nyomorszint közelében tengődik. – Vagyis épp ellentétes a kormány politikája azzal, amit hirdetett, miszerint a keményen dolgozó kisemberek pártján áll – tette hozzá a szakember.
