A választások után vége lesz a nagy osztogatásnak

A kormány középtávú előrejelzése alapján 2019-től nem lesz nagy nyugdíj- és béremelés vagy adócsökkentés.

MN
2017. 06. 03. 8:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idei és a jövő évi költségvetés egyaránt a lazítás jegyében készült, de 2018 után ismét beköszönt a fiskális fegyelem időszaka – írja a HVG.hu a kormány 2021-ig szóló prognózisa alapján. A 2018-as költségvetési törvényjavaslat részét képező, de nem túlságosan reklámozott középtávú előrejelzés alapján szinte biztos, hogy az idei és a jövő esztendőre koncentrált nyugdíj- és béremelések, adócsökkentések 2019 után nem folytatódnak.

A felpörgetett gazdasági növekedés ugyanis várhatóan lassulásba vált. Míg a mostani gyorsítás egybeesik a rendkívül kedvező nemzetközi környezettel, már szaporodnak a kockázatok a világgazdaságban: a brexit kimenetele, a monetáris lazítás vége, a protekcionizmus erősödése, a nyersanyagárak meglódulása. Vagyis a külső lendületre épülnek rá a belső ösztönzők, amelyek éppen akkor váltanak fékezésbe, amikor a világgazdaságban nehezebb időszak köszönthet be.

Ennek megfelelően az adócsökkentések a választások után nem folytatódnak. A személyi jövedelemadó a vizsgált időszakban végig 15 százalék marad, annak ellenére is, hogy a kormányfő régóta lebegteti a 9 százalékos kulcsot. Hiába ismételték el sokszor Brüsszelből azt az ajánlást is, hogy az alacsonyabb jövedelműek adóterheit mérsékelni kellene, és az előrejelzés az EU-ban legmagasabb, 27 százalékos általános forgalmi adónál sem számol újabb kulcscsökkentéssel.

Fennmaradnak a különadók is, amelyek jelentősége nőni fog, hiszen 9 százalékra csökkent a társasági adó kulcsa: utóbbiból már mindössze évi 360–380 milliárdos bevételre számít a költségvetés, míg a távközlési, az energetikai, a pénzügyi, a biztosítási szektor, valamint – a reklámadó révén – a média együttesen 500 milliárd forinthoz közelítő különadót kényszerül elviselni.

Közben viszont a tervek szerint tovább csökken az államháztartás hiánya: a közvetlen bevételeket és kiadásokat összegző úgynevezett pénzforgalmi mérleg deficitje 2017 és 2021 között a hazai össztermék 3,2 százalékáról 0,7 százalékra zsugorodik. A HVG elemzése szerint az azt jelenti, hogy a választások előtt a kormány minden esélyt megragad, hogy pénzt pumpáljon a gazdaságba, de azon az áron, hogy utána ki kell igazítania – a választások eredményétől függően vagy önmagának, vagy az utódjának.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.