A választások után vége lesz a nagy osztogatásnak

A kormány középtávú előrejelzése alapján 2019-től nem lesz nagy nyugdíj- és béremelés vagy adócsökkentés.

MN
2017. 06. 03. 8:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idei és a jövő évi költségvetés egyaránt a lazítás jegyében készült, de 2018 után ismét beköszönt a fiskális fegyelem időszaka – írja a HVG.hu a kormány 2021-ig szóló prognózisa alapján. A 2018-as költségvetési törvényjavaslat részét képező, de nem túlságosan reklámozott középtávú előrejelzés alapján szinte biztos, hogy az idei és a jövő esztendőre koncentrált nyugdíj- és béremelések, adócsökkentések 2019 után nem folytatódnak.

A felpörgetett gazdasági növekedés ugyanis várhatóan lassulásba vált. Míg a mostani gyorsítás egybeesik a rendkívül kedvező nemzetközi környezettel, már szaporodnak a kockázatok a világgazdaságban: a brexit kimenetele, a monetáris lazítás vége, a protekcionizmus erősödése, a nyersanyagárak meglódulása. Vagyis a külső lendületre épülnek rá a belső ösztönzők, amelyek éppen akkor váltanak fékezésbe, amikor a világgazdaságban nehezebb időszak köszönthet be.

Ennek megfelelően az adócsökkentések a választások után nem folytatódnak. A személyi jövedelemadó a vizsgált időszakban végig 15 százalék marad, annak ellenére is, hogy a kormányfő régóta lebegteti a 9 százalékos kulcsot. Hiába ismételték el sokszor Brüsszelből azt az ajánlást is, hogy az alacsonyabb jövedelműek adóterheit mérsékelni kellene, és az előrejelzés az EU-ban legmagasabb, 27 százalékos általános forgalmi adónál sem számol újabb kulcscsökkentéssel.

Fennmaradnak a különadók is, amelyek jelentősége nőni fog, hiszen 9 százalékra csökkent a társasági adó kulcsa: utóbbiból már mindössze évi 360–380 milliárdos bevételre számít a költségvetés, míg a távközlési, az energetikai, a pénzügyi, a biztosítási szektor, valamint – a reklámadó révén – a média együttesen 500 milliárd forinthoz közelítő különadót kényszerül elviselni.

Közben viszont a tervek szerint tovább csökken az államháztartás hiánya: a közvetlen bevételeket és kiadásokat összegző úgynevezett pénzforgalmi mérleg deficitje 2017 és 2021 között a hazai össztermék 3,2 százalékáról 0,7 százalékra zsugorodik. A HVG elemzése szerint az azt jelenti, hogy a választások előtt a kormány minden esélyt megragad, hogy pénzt pumpáljon a gazdaságba, de azon az áron, hogy utána ki kell igazítania – a választások eredményétől függően vagy önmagának, vagy az utódjának.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.