Egyelőre kivárnak a magyar fuvarozók

A nyugat-európai diszkriminatív intézkedések több mint 30 százalékos áremelést indokolnának a fuvardíjakban.

Bodacz Péter
2017. 06. 08. 18:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre nem emelnek díjaikon a külföldön szolgálatot teljesítő hazai fuvarcégek a Nyugat-Európa több országában is tapasztalható diszkriminatív intézkedések miatt. A társaságok abban bíznak, hogy az Európai Unió közúti szállítmányozást újraszabályozó csomagjának elfogadásáig Németország, Franciaország, Ausztria és egy sor más ország moratóriumot vezet be a helyi minimálbért és a kabinon kívül töltendő pihenőidőt érintő jogszabályaik tekintetében. Mint Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) szóvivője lapunk érdeklődésére kifejtette, a visegrádi országok ágazati szervezeteivel közösen megfogalmazott javaslataikhoz más államok fuvarozói érdekképviseletei is csatlakoztak. Ám az új uniós szabályozás megvitatása még csak most kezdődött, és akár 1-2 évig is eltarthat, vagyis az egységes, minden tagállamra egyformán érvényes előírásokra még várni kell.

Kifejtette: a magyar – és a régiós – társaságok számára komoly kihívást jelent az a több nyugat-európai országban foganatosított előírás, miszerint az ott teljesített szolgálati napok után a helyi minimálbért kell megfizetni, ráadásul a szabályok betartása hatalmas adminisztrációval jár, ami szintén extra kiadást jelent.

Tovább nehezíti a helyzetet az a több országban is érvényes előírás, miszerint a sofőrök a pihenőidőt fizetős szálláshelyeken kötelesek eltölteni. – A kelet-közép-európai cégek átlagosan három százalék körüli haszonréssel dolgoznak a nyugati piacokon is. Ugyanakkor a minimálbérrel kapcsolatos előírások 15-30 százalékos áremelést, míg a pihenőidőre vonatkozó szabályozás további 2-3 százalékos drágulást tenne indokolttá – mondta Árvay Tivadar, hozzátéve: a diszkriminatív intézkedésekkel kapcsolatos moratóriumot nem írhatja elő az Európai Unió az új szabályozás megszületéséig, a tagállamok belátására pedig nincs sok esély.

Németország 2015-ben kezdte a fuvarszolgálatoknál alkalmazni a kiküldetési irányelvet; ennek értelmében követelhető a helyi minimálbér megfizetése a más országokban bejegyzett társaságok dolgozói számára is. Ezt a gyakorlatot az elmúlt két évben gyakorlatilag az összes nyugat-európai állam átvette, és változatos adminisztratív kötelezettségeket is előírtak a cégek és a sofőrök számára. A helyzet orvoslására az Európai Bizottság nemrég tette közzé javaslatát. Ennek lényege, hogy ha a kamionsofőr az adott országban havonta nem tölt el három napnál többet, akkor a fuvarozócég nem kell, hogy kifizesse alkalmazottjának az adott ország minimálbérét. Ám a javaslat a közlekedési csomaghoz tartozik, így nem számít gyors áthidaló megoldásnak.

A kelet-európai fuvarozókat érintő szigor legutóbbi példája, hogy belga hatóságok a pünkösdi hosszú hétvége alatt 120 kamiont vizsgáltak át az észak-belgiumi Zeebrugge kikötővárosban. 46 sofőr akadt fenn az ellenőrzésen; nem tartották be az előírt belga rendelkezést. Ugyanis a szabály szerint 14 naponként megszakítás nélküli, 45 órás pihenőidőt kell adni, amit nem a kamionban, hanem kereskedelmi szálláshelyen kell eltölteni. A Belgium mellett Németországban is bevezetett szabályozás ellen az MKFE is tiltakozik, bár, mint megtudtuk, magyar sofőröket a pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése miatt nem bírságoltak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.