Egy július 1-jétől hatályos igazságügyi minisztériumi rendelet várhatóan ellehetetleníti Magyarországon a legtöbb professzionálisan működő székhelyszolgáltatót – közölte lapunkkal a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Az új szabályozás előírja, ezentúl csak saját tulajdonú irodában végezhető a tevékenység. A legtöbb professzionális székhelyszolgáltató azonban bérelt irodában dolgozik.
Az ügyvédi iroda hangsúlyozta, a székhelyszolgáltatás valamennyi fejlett vállalati kultúrájú országban ismeretes. Leginkább azok a vállalkozások veszik igénybe, amelyek magyarországi működéséhez nem szükséges feltétlenül valóságos iroda, vagy úgy gondolják, hogy adminisztratív teendőiket egy professzionális szolgáltató hatékonyabban képes ellátni. Bejó Ágnes, az iroda ügyvédje szerint a köznyelv gyakran fantomcégként azonosítja az ilyen szolgáltatást igénybe vevő vállalkozásokat. – Ez azonban tévedés, hiszen éppen azért nyitnak irodát, hogy a székhelyükön elérhetők legyenek – mondta a szakértő. Hozzátette, gyakran több milliárd forintos vagyonok futnak keresztül ezeken a vállalkozásokon, sokszor abból a célból, hogy a multinacionális vállalatcsoportok ki tudják használni a Magyarországon igénybe vehető adóelőnyöket. Egyébként kimondott kormányzati cél is, hogy minél több multi adózzon hazánkban.
Felhívta a figyelmet, az utóbbi években a kormány számos olyan intézkedést hozott, amely megnehezítette vagy éppen – bizonyos szereplők, például az ügyvédi irodák számára –megtiltotta székhelyszolgáltatás nyújtását. Az év elejétől pedig az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései módosultak. A székhelyszolgáltatás igénybevétele bejelentési kötelezettség alá került, ráadásul indok lehetett arra, hogy az adóhatóság úgynevezett kockázatos adózónak minősítse az adott céget.
Valamennyi olyan, nemzetközi szinten működő, elismert társaság, amely külföldön is hasonló szolgáltatást nyújt, ma Magyarországon is irodát bérel, itt szolgálja ki multinacionális, illetve nagyvállalati ügyfélkörét. Mivel azonban nincs a tulajdonában iroda, a jövőben kizárják a székhelyszolgáltatás-nyújtás lehetősége alól. Bejó Ágnes szerint nem nyújt valós alternatívát a jogszabály által említett használati jog bejegyezhetősége sem. Szerinte a multinacionális beruházók tulajdonában lévő irodaépületek tulajdonosai nem teszik majd lehetővé, hogy mindenki láthassa, kinek adták át a helyiségeiket. Az új szabályozás így várhatóan ellehetetleníti azokat a székhelyszolgáltatókat, amelyek tevékenységüket bérelt ingatlanban folytatták.
