Hamarosan kezdődik a fesztiválszezon, a legnagyobb könnyűzenei és kulturális rendezvényeknél további növekedést várnak a szakértők, miközben már a tavalyi esztendő is rendkívül sikeresnek számított. Pénzügyi szempontból rekordévet zárt a Sziget, a VOLT és a Balaton Sound fesztivált szervező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. A korábban többször is a nullszaldóra panaszkodó Sziget-alapító Gerendai Károly cége tavaly harmadával, 10 milliárdról 13,1 milliárdra tudta növelni az idény árbevételét. Mára azonban megváltoztak a tulajdoni viszonyok a Sziget Fesztivál környékén, januárban ugyanis egy nemzetközi befektetőcsoport vásárolta be magát a Sziget Kft.-be, a korábbi hírek szerint 8,5 milliárdért. A 2016-os beszámolási időszakban azonban – amely január 1-jétől december 31-ig tartott – a többségi tulajdonos még a Gerendai Károly-féle Szigerta Invest Kft. volt, a kisebbségi pedig a Volt Invest. Így az 1,6 milliárdos osztalékon 70-30 arányban még ez a két társaság osztozott, igaz, a 2016. év folyamán osztalékelőlegként 1,2 milliárdot már kivettek.
Magyarország legnagyobb zenei fesztiváljai azért is válhattak tavaly extrém nyereségessé, mert a látogatók számában is rekordot döntöttek: félmillióan voltak kíváncsiak a Szigetre, 157 ezren a Balaton Soundra, a VOLT-ra pedig 148 ezren. A Sziget, a VOLT és a Balaton Sound tavaly megközelítőleg ugyanakkora állami támogatást kapott, mint egy évvel korábban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 150 millió forinttal, az ’56-os Emlékbizottság 300 millióval, Sopron városa és az egyéb szervezetek pedig még 44 millióval járultak hozzá a büdzséhez. Mindezek alapján akár azt is lehet mondani, hogy a közvetett és közvetlen állami források tették ki az 1,6 milliárdos osztalék közel harmadát. Gerendai Károly egy tavalyi interjúban azt állította, a bevételek 80 százalékát – ahogy mindig – a jegyértékesítés tette ki, ez azonban a cég saját beszámolója szerint nem így van. Tavaly 10 százalékkal drágábban lehetett hozzájutni a jegyekhez és bérletekhez, mint egy évvel korábban, ám a jegyeladásból származó bevétel így is csak a 65 százalékát adta a cég 2016-os eredményének. További 10 százalékot hozott a reklámbevétel, a többi pedig a vendéglátásból és egyéb bevételekből származott.
A magyar fesztiválpiacon egyértelmű a szigetes szervezők dominanciája. Az összes nagyobb rendezvény együttvéve sem tudja megközelíteni a három nagy árbevételének a 25 százalékát, adózott eredményük pedig a 20 százalékát sem éri el. Ha kihagyjuk a számításból a B My Lake fesztivált szervező VOLT Produkció Kft.-t – itt a két tulajdonos egyben a Sziget Kft. kisebbségi tulajdonosa is –, akkor az összes többi fesztivál árbevétele csak 13 százaléka a Gerendai-féle rendezvényeknek.
Az egyre nagyobb népszerűségre szert tevő EFOTT fesztivál bevételei is évről évre nőnek. Tavaly már 565 millió forintot hozott – 900 ezres adózott eredmény mellett – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által szervezett rendezvény, míg 2015-ben ez a szám csak 402 millió forint volt.
A debreceni Campus Fesztiválnál nem lehet egyértelműen megállapítani, pontosan mennyi bevételük származott az adott fesztiválokból, mert a rendező cégeknek a rendezvényszervezés mellett sok egyéb tevékenységük is van. A Debreceni Campus Nonprofit Kft. az egyetem megkerülhetetlen ura: büféket, szórakozóhelyeket, italautomatákat üzemeltet, rendezvényeket szervez, s szinte mindent, ami az egyetemi élethez szükséges. Tavalyi árbevételük 2,5 milliárd forint volt, ebből valamivel több mint egymilliárdot tesz ki a vendéglátás, és 300 millió a rendezvények szervezése.
Az orfűi Fishing on Orfű és a székesfehérvári Fezen fesztiválokat szervező cégek nem adták le a törvényben előírt határidőre a pénzügyi beszámolóikat, a két fesztivál 2015-ös árbevétele valamivel több mint 300 millió volt. A B My Lake-et szervező VOLT Produkciónak is csak a 2015-ös jelentése érhető el, akkor 877 millió forintos árbevétel mellett 41 milliós adózott eredményt produkáltak.
