Malév GH: bojkottálja lapunkat az MNV

Havi 1,2 millióért alig jár be dolgozni a csőd szélén álló állami társaság gazdasági igazgatója. Eközben információk szerint a kormány 4,3 milliárdot hagyott jóvá a reorganizációra.

A félmilliárdos éves veszteség, valamint a bő másfél milliárd forintra tehető adósság ellenére igen nagyvonalú munkakörülményeket nyújt a Malév Ground Handling (MGH) a gazdasági igazgatójának. A repülőgépek földi kiszolgálását végző, a csőd szélén tántorgó állami vállalat munkatársaitól származó értesüléseink szerint a reorganizációt – elvileg – koordinálni hivatott Miklós-Kiss Adrienn hetente mindössze két-három alkalommal jelenik meg a munkahelyén 1,23 millió forintos havi fizetésért. A poszt mellé szolgálati autó is jár, amelyre szükség is van, mivel Miklós-Kiss a burgenlandi Kismartonból (Eisenstadt) ingázik Budapestre. Ez alkalmanként – oda-vissza – csaknem 500 kilométer. Az üzemanyagot természetesen a Malév GH állja, ami további plusz százezres kiadást jelent havonta.

Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a felső vezetői bérezések terén a visszafogottság jelei mutatkoznak: az MGH weboldalán elérhető adatok arról tanúskodnak, hogy míg a társaságot 2013 tavaszáig vezető Limburger Lóránt bruttó fizetése 1,8-2 millió forint körül alakult 35–80 százalékos prémiumokkal, a későbbi vezérigazgatóknak be kellett érniük havi bruttó másfél millióval – prémium nélkül. A Miklós-Kiss Adriennt a gazdasági igazgatói poszton megelőző, 2015-ben leköszönő Molnár Ildikó havi fizetése pedig 1,17 és 1,3 millió forint körül volt, általában 35 százalékos prémiummal.

A Malév GH reorganizációjával kapcsolatos kérdéseinket három héttel ezelőtt juttattuk el a társaság jelenlegi vezérigazgatójához, Herczog Péterhez és a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy Miklós-Kiss Adrienn főállásban vagy félállásban látja-e el a gazdasági igazgatói tevékenységeket. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő nagyvállalat gazdasági újjászervezése miként koordinálható távmunkában. E kérdést az is indokolja, hogy az MGH vezérigazgatói igen gyakran váltják egymást: az előző bő fél évben például hárman töltötték be a posztot; az egykori anyavállalat, a Malév 2012-es csődje óta eltelt öt évben hatan látták el a tisztséget. Többszöri érdeklődésünkre azonban sem a Malév GH, sem pedig a vagyonkezelő nem reagált. Mint megtudtuk, nem véletlenül: neve elhallgatását kérő MNV-s forrásunk arról tájékoztatott, hogy lapunk tiltólistán van, ami azt jelenti, hogy a szervezet kommunikációért felelős részlegének tilos bármilyen információt közölnie a Magyar Nemzet megkeresésére. Úgy tudjuk, a diszkriminatív utasítás Szivek Norberthez, az MNV vezérigazgatójához köthető.

Mint nemrég megírtuk, működése észszerűsítésére állami forráshoz juthat a Malév GH. Minderről egy lapunk birtokába került hangfelvétel tanúskodik, amelyen valószínűleg a 450 főt foglalkoztató vállalat vezérigazgatója hallható egy május 31-én tartott állománygyűlésen. A Herczog Péterként bemutatkozó, szavai szerint a vállalatot három hónapja vezető férfi azonban első körben nem a gazdálkodás észszerűsítésére, hanem általános béremelésre áldozna a megnyíló forrásokból. A lépés ugyanakkor szembemehet az európai uniós előírásokkal, azaz állami cég csakis reorganizációra vehet igénybe állami forrásokat, az üzemszerű működésre nem áldozhat. A vállalat reorganizációjára szánt forrás nagyságáról egyelőre nincs hivatalos tájékoztatás, de ágazati hírek szólnak arról, hogy a kormány 4,3 milliárd forintot hagyott jóvá a célra.

A társaság múlt héten közzétett beszámolója szerint a 2016. évet mínusz 471 millió forintos üzemi eredménnyel és 513 milliós veszteséggel sikerült zárni, a cég tartozása pedig elérte az 1,6 milliárd forintot. Az eredményekben javulás figyelhető meg: 2015-ben ugyanis az üzemi, illetve az adózott eredmény mínusz 518 millió, illetve mínusz 604,6 millió forint volt. A Malév GH éves beszámolóját a KPMG vizsgálta felül. A független könyvvizsgálói jelentés szerint bár az összegzés megfelelt a jogszabályi kívánalmaknak, ugyanakkor a krónikus – 2016-ban mínusz 754,9 millió forintos – tőkehiány „jelentős kétséget vethet fel a társaságnak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban”.