Továbbra is nyereséges a hazai bankrendszer – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentéséből. A magyarországi hitelintézetek első negyedéves eredményét ismertető kiadvány szerint az év első három hónapjában a bankok összesen 175 milliárd forintnyi nyereséget értek el. Ez ugyan mintegy 16 milliárd forinttal marad el a tavalyi első negyedév hasonló adatától, azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy rosszabb negyedévet zártak volna, mint 2016 elején. Az idei adatokat ugyanis torzítja, hogy tizennégy hitelintézet a magyar pénzügyi elszámolási rendszerről (MSZSZ) már átállt a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti elszámolásra. A Portfólió.hu becslése szerint rekord negyedévről beszélhetnénk, ha az IFRS szabályai szerint a teljes évi bankadót nem számolták volna el az új rendszert alkalmazó pénzintézetek az év elején.
Nem is csoda, hogy ilyen jól fut a szekerük, hiszen a lakáskölcsönöknél alkalmazott – a bankok hasznát és költségeit tartalmazó – kamatfelárak jelentősen meghaladják a régióban szokásosat. Nálunk már 2010-ben is jóval magasabb volt a mértéke – 5,6 százalék –, mint a régió legtöbb országában. Ugyanekkor Romániában 5,7, Szlovákiában 4,4, Lengyelországban 3,6, Csehországban pedig 3,2 százalék felárat számoltak fel a hitelintézetek. Az idei év első negyedében nálunk 4,6 százalékra csökkent a felár, míg a többi országban ennél sokkal nagyobb volt az esés. Így Romániában 3,3, Szlovákiában 2,2, Lengyelországban 2,9, Csehországban pedig 2 százalék volt a mutató értéke. A bankvezérek többek között a magas bankadóval, illetve a sok bedőlt hitellel magyarázták ezt.
A Bankmonitor vezető elemzője a bankvezérek által említetteken felül kamatemelő tényezőnek nevezte a tranzakciós adót is, amelynek egy részét nem tudják áthárítani a hitelintézetek ügyfeleikre. De Sándorfi Balázs szerint a bedőlt hitelek magas aránya akkor is emeli a kamatszintet, ha a frissen kötött szerződések már közel sem jelentenek akkora kockázatot, mint a régebbiek, mert a bankok ezeken szeretnék behozni a veszteségeket. Az alacsonyabb cseh vagy szlovák felárakhoz az is hozzájárul, hogy ezekben az országokban alacsonyabbak az állampapírhozamok, ami szintén befolyásolja a kamatszintet. Gergely Péter, a BankRáció.hu vezető elemzője mindehhez hozzátette, hogy a hazai bankrendszer azért is működik kifejezetten drágán, mert lemaradt a digitalizációban. Ez nem csak a hitelintézetek hibája. Egyes jogszabályok ugyanis lehetetlenné teszik például, hogy – mint a gépjármű-felelősségbiztosításnál – online szerződjenek az ügyfelekkel. Példaként említette, hogy a jövedelemigazolást nem lehet lekérni az adóhivatali adatbázisból, ezért azt a munkáltatótól kell beszerezni az ügyfélnek, majd a banki alkalmazottak ellenőrzik a valódiságát. De hasonló pluszkiadást jelent a hitelhez elengedhetetlen földhivatali ügyintézés is. Vagyis a drága munkaerőt kell alkalmazni olyasmire, amit online szinte ingyen lehetne intézni.
A két szakértő egyetértett abban, hogy azért nem csökkent tovább a bedőlt hitelek aránya (14,9 százalék), mert a bankok már eladták rossz hiteleiket a követeléskezelőknek, s ezzel kikerültek a banki mérlegből. Ettől persze ugyanúgy gondot jelent az adósoknak, csak éppen nem szerepel a hitelintézeti statisztikában. Gergely Péter ehhez hozzátette, akkor csökken tovább ez az arány, ha újabb rosszhitel-portfólión adnak túl a bankok, vagy valamiféle újabb állami intézkedéscsomag lát napvilágot. Nem várható ugyanis, hogy hirtelen javulás álljon be az adósok anyagi helyzetében.
