Az Index megszerezte Habony Árpád kormányközeli médiabirodalmának bulvárlapja, a Ripost hirdetési adatbázisát, amelyben részletesen szerepel minden 2016 januárja és novembere között teljesített reklámköltés. A portál kiemeli: a Riposton elhelyezett állami költések mérete annak a tudatában indokolatlanul nagy, hogy az oldal alapvetően nem számít piaci szinten értékes felületnek. A hirdetési adatbázis alapján a 2016 januárja és novembere között a Riposton megjelenő hirdetések több mint 96 százaléka állami cégektől vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodától származott.
Állami szereplők csaknem 588 millió forint értékben vettek reklámokat a Ripostnál, miközben magáncégek csak kicsivel több mint 5 millió forint értékben hirdettek a lapnál – az adatbázisban van még csaknem 16 millió forintnyi hirdetés, amiről a hiányzó adatok miatt nem tudták eldönteni, hogy állami vagy magáncég rendelte meg.
Az Index azt írja,
A kampányok közül bevétel szempontjából kiemelkedik a kormány népszavazási kampánya. A drágább kampányok közül is soknak az MVM vagy az állami cég valamelyik leányvállalata a megbízója.
A Riposton megjelenő kampányok túlnyomó részét kormányközeli ügynökségek szervezték:
Az Index kiemeli: a Ripostot mindössze tavaly májustól mérik publikusan, miközben már 2015 májusától vannak rajta cikkek, ráadásul már 2015 decemberében megjelent az első állami hirdető, a Magyar Olimpiai Bizottság, bruttó 762 ezer forinttal.
Mint írják, a hivatalos Gemius-mérésekig az alábbi állami szervezeteket nem érdekelte, hogy egyébként publikusan semmit sem tudni a Ripost látogatottságáról:
A legfontosabb magyar piaci szereplőknél egyébként a hirdetésmegjelenítés egységára átlagban 2,5 forint, és ehhez általában 60-70 százalék kedvezményt szoktak adni a hirdetőknek. Ehhez képest a hónapokig nem mért, zavaros látogatottságú, márkaérték szempontjából marginális, teljesen véletlenszerű olvasótáborral rendelkező Ripostnál az egységár átlagban 11-15 forint, a kedvezmény pedig az állami cégek esetében 70 százaléktól egészen a 0 százalékig terjed, ami konkrétan teljesen szembemegy a piaci normával – tehát az állam drágábban hirdet kevesebbet egy nehezen meghatározható számú, korú és anyagi helyzetű olvasótábornak – teszi hozzá az Index.
